2021.12.17. 07:01
Felemásan szerepeltek megyei csapataink a harmadosztályban
A tavaszról előrehozott 20. fordulóval nemrégiben befejeződött a pontvadászat első fele a harmadosztályban. Hírportálunk a megyei együtteseink trénereit kérte meg, hogy elemezzék a mögöttük hagyott félév történéseit.
Német Gyula (balra) és Török László itt még boldogan állt a kamera elé, azóta viszont utóbbi már nem a TFC edzője
Forrás: Archív fotó / Pesti József
– Az eredmények tükrében, hogyan sikerült a nyári felkészülés?
Német Gyula (Jászberény): – Megint új csapatot kellett építenünk, hiszen meghatározó emberek távoztak, de igyekeztünk 5-6 olyan játékost megtartani, akiktől tudnak tanulni a fiataljaink. Tizenkét focista érkezett hozzánk, a 24 fős keretünkben megyei és saját nevelésű fiatalok szerepelnek többségében, akikben van potenciál. A rutinosabb játékosoknak sem volt egyszerű a helyzet, hiszen vezérré kellett válniuk, de megoldották.
Dorcsák Zoltán (TVSE): – Voltak távozóink, de végül sikerült a keretet felduzzasztani, minőségi játékosok érkeztek. Jó felkészülésen voltunk túl, sérülések sem akadályoztak bennünket, az első bajnokin még kilenc cserénk volt, nem gondoltam volna, hogy ennyire elfogyunk a végére.
Török László (TFC): – Behatároltak voltak az anyagi lehetőségeink, és az idő is sürgetett. Sajnos a bajnokcsapatot teljes egészében nem sikerült együtt tartani, így mindössze hat helyi kötődés focista maradt a keretben, mellettük a tavalyi gárdából mindössze hárman. Zömében 19-20 éves, felnőtt szinten rutintalan játékosok érkeztek.
– Hogyan értékeli összességében csapata félévét?
Német Gyula (Jászberény): – Igazi hullámvasút volt, jól kezdtünk, majd jött egy ötmeccses vereségi széria, amiből sikerült kilábalnunk, aztán volt egy-két negatív meglepetéseredményünk, gondolok itt a két kiesőhelyezett elleni egy pontra, azonban a végére kisimultak a dolgok. Elégedett lehetek, hiszen amit célként kitűztünk, azt elértük, ráadásul volt egy nagyon jó kupasorozatunk is. Az akarat volt az egyik jellemzőnk, ha nem is játszottunk jól, az mindig megvolt. Mindenesetre azt látom, hogy a csapatban van fejlődési lehetőség.
Dorcsák Zoltán (TVSE): – Nem nyújtottunk maradandót az ősszel, próbáltunk túlélni. Az elején, egy picit könnyebb sorsolással máshogy is alakulhatott volna a szezonunk. Az első meccstől jöttek a sérülések, Szövetes Krisztián már az első fordulóban szalag-szakadást szenvedett, Mészáros Norbertnek volt egy 5 meccses eltiltása és sérülése is, a Harsányi Zolit alig tudtuk használni, de Kertész Tamás sem játszhatott az utolsó meccseken, ahogyan Barna Béla sem, valamint Nagy Olivér is súlyosan megsérült. Volt olyan, hogy támadó nélkül játszottunk, sőt még a pályaedzőmnek, Tóth Tibornak is be kellett állnia a mezőnybe. A sérüléseket próbáltuk elemezni, de igazából nem izomsérülések voltak, – amit edzésen szerezhettek volna, a túlterhelés miatt –, hanem sajnos ínszalag-sérülések sújtottak bennünket.
Török László (TFC): – Az első tíz fordulóban nem sok pontra számítottam, ezt a vezetőség felé is jeleztem, de a 9. fordulóban a Tiszafüred ellen már döntetlent (2–2) tudtunk elérni. Sokat fejlődtünk azóta, négy fordulón keresztül veretlenek voltunk, de sajnos négy mérkőzésen is az utolsó percekben veszítettünk nagyon fontos pontokat.
– Melyek voltak a szezon fordulópontjai, illetve kiket tudna kiemelni együtteséből?
Német Gyula (Jászberény): – Az ötmeccses vereségszéria kemény volt, ebbe belejátszott többek között a rutintalanság, ráadásul olyanok is hibáztak, akikről nem gondoltam volna, de végül összerántotta a csapatot a sikertelenség. Húzóembereim közül kapusunkkal, Bonica Sebastiannal nagyon elégedett vagyok, Szőllősi Feri igazi vezér volt, Aranyos Mózes és Asztalos Dávid is remekül teljesített, valamint Erdős Gábor is végigrobotolta a félévet. Tóth Olivér pedig megmutatta, hogy lehet rá számítani, belőle komoly szintű focista is lehet. A fiatalok is fejlődtek: Palcsó Martint bátran használhattam, de Kurunczi Gábor is nagyon pozitív meglepetés.
Dorcsák Zoltán (TVSE): – Szép pillanat volt az akkor még éllovas BKV Előre legyőzése, de az Eger elleni győzelem is nagyon fontos volt a kialakult nehéz helyzetünkben. Két meccset sajnálok, az egyik a DVTK II. elleni 4-4-es döntetlen, abban a meccsben sokkal több volt, valamint a tállyai vereség is bosszantó. Azt még kiemelném, hogy a javunkra megítélt négy tizenegyesből hármat kihagytunk, és ezek mind döntetlen állásnál történtek. Egyénileg nem szokásom kiemelni senkit, de nagy érvágás volt számunkra Nagy Olivér és Barna Viktor kiválása, az utóbbi az első tíz meccsen kilenc gólt lőtt.