2023.06.04. 07:00
Kuglizós sörözéstől a bajnoki trófeákig – centenáriumát ünnepli a Mezőtúri AFC
Fennállása századik évfordulóját ünnepli a Mezőtúri AFC. A patinás klub felett nem mindig sütött a nap, de túléltek háborút, rendszerváltásokat. Napjaink sikerei mellett visszapillantunk az egyesület születésnapja körüli időkbe, felidézzük, milyen volt, amikor szétrúgták a lovak a focipályát, vagy amikor két védés között a kapus magasat ugrott. És kiderül az is, hogy került „illegálisan” Mezőtúrra Mészöly Kálmán.
Szűcs Lajos (balról), a MAFC elnökhelyettese, Herczeg Zsolt klubelnök és Szűcs Dániel, a kézilabda szakosztály elnöke a centenáriumi beszélgetésen
Fotó: A szerző felvétele
Egy aradi vasúti tiszt és az első túri meccs
A Mezőtúr legjelentősebb sportegyesületének alakulása körüli históriában maradtak homályos foltok.
Ami nem is csoda, tekintve, hogy az egész történet egy kuglizás utáni sörözéssel kezdődött.
A néhai Kun Zsigmond így tekintett vissza 1991-ben a nála harminc évvel ifjabb egyesület fogantatására.
„Az úri Kaszinó kuglipályáján szombat délután kugliztunk, csupa gimnazista fiúk. Egyetlen húszon túli társunk dr. Boross József vasúti tiszt volt, aki Aradon játszott. Mi életünkben addig labdába sem rúgtunk. 1911 nyarán egy kuglizás utáni sörözésen villant fel a gondolat: alakítsunk egy sportklubot” – olvasható a Mezőtúri Atlétikai és Football Club története című helytörténeti kiadványban.
Részben árnyalja, részben kiegészíti ezt dr. Fadgyas Sándor visszaemlékezése – ő az az úr, aki magáénak tudhatja az érdemet, hogy „1911 nyarán a football játékot Budapestről Mezőtúrra hoztam”.
Fadgyas szerint kicsiny, de lelkes csapatot alkottak, alig voltak 22-en. Egyesületet ekkor még nem alakítottak, az lehetett tag, aki vásárolt a csapat felszereléséből. „Footballozni akkor még egyikőnk sem igen tudott, de annál nagyobb volt (...) a lelkesedés” – fogalmazott Fadgyas a Mezőtúri Újságnak 1927-ben. Mint mondta, kezdeti buzgamukban kérték meg Borosst, hogy legyen a csapat trénere.
A legelső mezőtúri futballmeccsre így az Arad ellen, 1911 augusztus 27-én került sor, amin ugyan simán nyertek az aradiak, ám az októberi visszavágón már túri siker született. Ennek nyomán felgyorsult az egyesület létrehozásának folyamata, 1913-ban már a Mezőtúri Athletikai Club alakuló gyűlését is megtartották. Ám 1914 nyarán kitört az első világháború, így nem nyomhatták rá a pecsétet a mezőtúri sportklub „születési anyakönyvére”.
Az ezredes és a többiek
A háború után hamar újraindult a szervezkedés, csakhogy addigra már szárba szökött a Mezőtúri Sport Club, a 13 EFC, és a munkások is megalapították saját egyesületüket, Munkás Testedző Egyesület (MTE) néven. További bonyodalmat okozott, hogy MAC néven akkor már közel ötven éve működött az ország egyik legrégebbi sportegyesülete (Magyar Atlétikai Club), sőt, Mezőberényben is volt már egy MAC.
Végül Spett Ernő mezőtúri polgármester vette kézbe a dolgokat. Spett a húszas évek legelején tárgyalásokat kezdett a Mezőtúri Sport Club, a Mezőtúri Atlétikai Club, a Mezőtúri Torna Egylet és a 13 FC fúziójáról. E folyamat végeként jött létre a Mezőtúri AFC. Az alapító okmányt 1923. február 11-én fektették le, tartalmából pedig kénytelenek vagyunk idézni: „A sport a legalkalmasabb (...), hogy különböző foglalkozású, társadalmi elhelyezkedésű egyének tömörülhessenek, mert az igazi sport ember és ember közt nem ismer válasz falat és nem tekint másra csak az egyéni tisztességre, a sportra való rátermettségre és a sport iránti szeretetre”.
Ezt ma, száz esztendővel később sem írhatták volna pontosabban.
1926-ban Putz Jakab ezredes elnökké választásával „terjeszkedésbe” kezdett a klub. Putz vezérletével tagtoborzásba, anyagi helyzetük javításába fogtak, valamint a futball mellett újabb szakosztályok – atlétika, vívás, tenisz – felvételét indították el.
Ez olyannyira sikerült is, hogy a focicsapat egyre lépdelt előre a ligákban, a háború után pedig már számos sportágban értek el kiváló eredményeket a MAFC versenyzői.
Fotó: A Mezőtúri Atlétikai Football Club története
– Az ötvenes években asztalitenisz-világbajnoka volt a városnak, ez a sportág a későbbiekben is a MAFC húzóágazata volt. Akárcsak a birkózás, vagy az ökölvívás. Az elmúlt harmincöt évben pedig remek atlétái voltak a klubnak, akik száznál is több magyar bajnoki címet nyertek.
Ezt már Szűcs Lajos, a MAFC elnökhelyettese osztotta meg a centenárium okán a napokban tartott sajtótájékoztatón. Szűcs elmondta, Mezőtúron az írásos emlékek szerint már 1910 előtt is előkerült egy futball-, pár évvel később egy teniszlabda, így ez volt az első két sportág, amelyben a mezőtúri polgárság, fiatalság örömét lelhette. Szervezett formában viszont valóban 1923-ban indult a sport a városban.
Kiemelte, mint a magyar kisvárosokban általában, Mezőtúron is megsínylette a sport a különféle rendszerváltozásokat. – A MAFC sikereit mindig válság övezte. De így is születtek legendák, kimagasló eredmények. Nehéz lenne felsorolni azt a sok-sok ezernyi élményt, sikert, eredményt, ami a MAFC révén a városban landolt – fogalmazott.
Szétrúgták a lovak a pályát
Manapság, amikor gyakorta éri szó a Jászkunság különféle – valóban nem minden esetben biliárdasztal-minőségű – gyepjeit, érdemes fellapozni a MAFC története kapcsán a Mezőtúri Újság 1927. március 6-ai számát. Ez áll benne: „(...) a pálya talaja kriminálisan rossz. A vásárokon a lovak úgy felrugták a talajt, hogy az inkább hasonlít egy felszántott buzatáblához, mint futballpályához. Polgár intéző azonban hamar megnyugtat bennünket, hogy a pálya lehengerléséről, tisztességes elsimításáról gondoskodni fog. De nem árt egy kicsit a rossz pályán játszani sem – mondja – annál könnyebb lesz majd a játék a sima talajon”.
Az egykori pálya egyébként a mai Ifjúsági lakótelep szívében feküdt. A jelenlegit pedig 1968-ban adták át, ami akkor Jász-Nagykun-Szolnok megyei legszebb, legrendezettebb sportlétesítménye volt – magyarázta Szűcs Lajos. A régi pályán egyébként még Mészöly Kálmán is játszott. Az akkor legendás Vasas egy külföldi túráról érkezett haza 1966-ban, amelyre elvileg el sem mehettek volna, és onnan hazafelé jövet érkeztek Mezőtúrra, egy MNK-meccsre. A mérkőzésre minden jegy elkelt, de a jegyhez nem jutók sem akarták elszalasztani Mészölyéket. Szűcs Lajos úgy emlékszik, még kerékpár-versenyen sem látott soha annyi kétkerekűt, mint akkor a kerítés mellé állítva, amelyekre felállva nézték a derék túriak. De a pálya melletti házak teteje is "megtelt" nézőkkel. Hiába azonban a hazaiak izgatottsága: a Vasas simán, 5–1-re nyert.
Vették az üzenetet
Napjaink helyzetéről már Szűcs Dániel, Mezőtúr polgármestere beszélt, aki egyben a kézilabda szakosztály elnöke is. Nem is csoda, ha büszke a szerinte „újabb aranykorát élő” kézicsapat eredményeire, valamint a mindig sláger labdarúgó szakosztályra.
– Értjük az alapítók által megfogalmazott elveket. Nagy hangsúlyt fektetünk az utánpótlás-nevelésre, aki ma kijön a sportcentrumba, azt láthatja, hogy tele vannak a pályák – mondta Szűcs Dániel, aki kiemelte, a város a jövőben is támogatja a sportot. Hozzátette, az utánpótlásban ma négyszázan, felnőttek között kétszázan sportolnak a MAFC színeiben.
Fotó: A szerző felvétele
– Száz év nagyon hosszú idő, és bizony nem mindig sütött a nap. Voltak felhők, viharok, de a klub túlélte ezt a száz évet – fogalmazott Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő, MAFC-elnök. – A klubvezetés azt szeretné, hogy a jövőben is hosszú ideig fennmaradjon az egyesület. Szeretnénk méltón emlékezni az elődökre, mindazokra a sporttársakra, sportvezetőkre, akik hozzá tettek valamit ehhez a száz évhez. Köszönet jár a klub mostani szakosztályainak, edzőinek és sportolóinak, hiszen ezzel is Mezőtúr jó hírét viszik – mondta az elnök.
A város egyébként – mindezt megpecsételendő – egy kisebb méretű sportmúzeum felállítását is tervezi. Ehhez várják mindazokat a tárgyi emlékeket, amelyek kötődnek a MAFC múltjához, csakúgy, mint a mezőtúri sport múltjához.
Két védés között magasat ugrott a kapus
Ma már nehéz elképzelni, de valamikor a sporteseményeket vigalmi bizottságok munkája övezte. E bizottságok feladata az volt, hogy a meccsre járókat szórakoztassa. Így például a futballmérkőzések szüneteiben, vagy két mérkőzés között – ma úgy mondanánk, betétversenyként – futó-, ugró-, hajítóversenyeket, gyerekeknek bicikliversenyeket szerveztek. Szűcs Lajos elmondása szerint történt olyan eset is, hogy a MAFC kapusa – amíg csapata támadott – kiment magasat ugrani, majd visszatért a pályára. A vigalmisok feladata volt az is, hogy vízzel lássa el a szurkolókat – ez ugye még bőven a szotyola és sör előtti korszak volt.
Az egykori pálya egyébként a mai Ifjúsági lakótelep szívében feküdt. A jelenlegit pedig 1968-ban adták át, ami akkor Jász-Nagykun-Szolnok megyei legszebb, legrendezettebb sportlétesítménye volt – magyarázta Szűcs Lajos. A régi pályán egyébként még Mészöly Kálmán is játszott. Az akkor legendás Vasas egy külföldi túráról érkezett haza 1966-ban, amelyre elvileg el sem mehettek volna, és onnan hazafelé jövet érkeztek Mezőtúrra, egy MNK-meccsre. A mérkőzésre minden jegy elkelt, de a jegyhez nem jutók sem akarták elszalasztani Mészölyéket. Szűcs Lajos úgy emlékszik, még kerékpár-versenyen sem látott soha annyi kétkerekűt, mint akkor a kerítés mellé állítva, amelyekre felállva nézték a derék túriak. De a pálya melletti házak teteje is "megtelt" nézőkkel. Hiába azonban a hazaiak izgatottsága: a Vasas simán, 5–1-re nyert.
