Ön lemondana a magasabb fizetésről a tudásért cserébe?

Arra a kérdésre, hogy vajon a szervezeti hierarchiában való előrejutás vagy az új ismeretek elsajátítása közül melyiket választanák, a magyar válaszadók túlnyomó többsége (78 százalék) az új ismeretek mellett tette le a voksát – a legmagasabb arányt Dániában mérték (87 százalék), ezután következik Olaszország (84), Norvégia (82) majd Svédország (81).
Az Európa, Közel-kelet és Afrika (EMEA) régió munkavállalóinak 26 százaléka és az APAC államok (Ázsia és a Csendes-óceán térségének államai) dolgozóinak mindössze 29 százaléka vallotta magát „teljes mértékben elkötelezettnek” 2014-ben. Magyarországon ez az arány mindössze 10 százalék, ami – figyelembe véve a tavaly mért 14 százalékot – arra utal, hogy  a munkavállalók lojalitása jelenlegi munkaadójuk iránt enyhe csökkenést mutat.

A felmérés egyik meglepőnek tűnő megállapítása az, hogy az új ismeretek elsajátításának az előléptetés elé rangsorolása nem korlátozódik a speciális szaktudással, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező munkavállalókra, akiktől általában elvárható, hogy ismereteik bővítését, fejlesztését tartsák fontosabbnak.
– Ez egy nagyon pozitív hozzáállás – nyilatkozta a felméréssel kapcsolatban dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei elnöke. – Mi is ezt próbáljuk sulykolni. Mérlegelni kell, mi a fontosabb, hiszen ha megalapozott és versenyképes tudással rendelkezik egy munkavállaló, akkor a pozícióját tekintve is előbbre juthat.

[caption id="" align="alignleft" width="425"] Dr. Lits József, a VOSZ megyei elnöke FOTÓ: Mészáros János
[/caption]

– A munkavállalók kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az új ismeretek elsajátításának, és tisztában vannak vele, milyen fontossággal bír a tudás állásuk jövőbeni biztonsága és karrierjük alakulása szempontjából – nyilatkozta a kutatás kapcsán a Magyarországon már tíz éve jelenlévő Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Jónás Anikó.
Sok munkáltató gyakran előléptetéssel jutalmazza dolgozóit, melyet nem minden esetben kísérnek olyan intézkedések, amelyek biztosítanák, hogy a munkavállalók megfelelő ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek a jövőre nézve.

– A vállaltvezetőknek sokszor nincs bátorsága több pénzt adni, ezért inkább előléptetik a munkavállalót, hiszen a kiemelkedő, akár világszínvonalon dolgozó munkatársnak az a legfontosabb, hogy amit tud, azt maximális elkötelezettséggel, legjobb képességei szerint végezze – fűzte hozzá dr. Lits József. – Ha ehhez nem biztosítják, hogy kellő ismeretekkel bírjon a munkavállaló, akkor csak le akarják tudni a feladatot, csak az  fontos, hogy valakivel betöltsék a pozíciót. De térségünkben ez nemigen jellemző; megyénk olyan hátul kullog a megyék rangsorában, hogy ahol van HR-es, nem gondol arra, hogy ne lássa el megfelelően a feladatát.
Jónás Anikó úgy véli, a strukturált karrierbeszélgetések elengedhetetlenek a tehetséges munkavállalók hatékony menedzseléséhez.

Nemzetközi összesítésben a munkavállalók 38 százaléka nyilatkozta, hogy részt vett karrierfejlesztési beszélgetésen az elmúlt egy évben. Az APAC államokban 50 százalék, az EMEA régióban 41 százalék. Magyarországon a megkérdezettek 18 százaléka vett rész strukturált karrierbeszélgetésen.
A munkavállalók részéről némi cinizmus is megfigyelhető azzal kapcsolatban, hogy mennyit érnek a karrierfejlesztési beszélgetések.
– Közel évtizedes erőfeszítés után szeretnék végre előrébb lépni – mondta egy jászsági cégnél csoportvezetőként dolgozó Anikó. – Többször kezdeményeztem már beszélni erről a főnökséggel, de csak általánosságokig jutottunk, közölték, hogy ha jól végzem a munkám, meglesz a gyümölcse. De legutóbb is egy kívülről behozott embert ültettek fölénk, aki nem volt képben és az ő feladatainak nagy része is a mi nyakunkba szakadt. Már nem vagyok benne biztos, hogy érdemes tepernem!

A műszaki menedzser Gábort viszont már a felvételi elbeszélgetésen kifaggatták, mik a tervei a jövőre nézve, meddig szeretne eljutni a ranglétrán és mi az, például képzés, túlóra, amit ezért hajlandó bevállalni. Ő úgy érzi, érdemes hajtani, sokat fejlődött és előre is lépett az elmúlt években.
Az APAC államokban a munkavállalók 57 százaléka vélte úgy, hogy e beszélgetések segítségükre voltak jövőbeni előrejutási lehetőségek szempontjából, míg az EMEA régióban csak 42 százalék. Magyarországon az arány  44 százalék, és 28 százalék véli úgy, hogy munkahelyén lehetősége van a fejlődésre, karrierjének előmozdítására, derül ki a Karrierfejlesztés címmel most megjelent tanulmányból.

Több mint hatezer magyar nyilatkozott

A Kelly Global Workforce Index (KGWI) egy évente készülő globális felmérés, ami a munkával és a munkahellyel kapcsolatos elképzeléseket, véleményeket vizsgálja. A felmérésben mintegy 230.000 munkavállaló – köztük több mint 6000 magyar – válaszait gyűjtötték össze az amerikai kontinensről, az ún. EMEA régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) országaiból, valamint az ún. APAC államokból (Ázsia, a csendes-óceáni térség, Ausztrália és Kína).