Rengeteg szabálytalanságot találtak - csoda, hogy nem történt még tragédia

– Év végén sérült meg a karom a munkahelyemen – mesélte Attila, aki egy megyénkbeli cég raktárhelyiségében járt pórul. – Kapkodtak a fiúk a rakodással, és az lett a vége, hogy az egyik targonca villájáról leborult a szabálytalanul elhelyezett áru, és el is talált az egyik. Még örülhettem, hogy nem a fejemre hullott a „dögnehéz” csomag!
Attila esete nem egyedi: munkavállalóktól hallott történetek azt mutatják, a targoncázásnál fordul elő legtöbbször szabálytalankodás.  
Tavaly szeptember és október között vizsgálta az anyagmozgatási tevékenységet az azóta már megszűnt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága. Az eredmény nem túl rózsás: országosan a munkáltatók 87 százaléka bukott meg valamilyen szabálytalansággal. Ráadásul a megyei tapasztalatok sem éppen szívderítőek...

– Arra viszont például figyelnek, hogy a munkagép kezelőjének meglegyen a papírja – osztotta meg tapasztalatait Pintér Ferenc, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megyei képviseletvezetője. – Bár olyat én is láttam már, hogy az ült bele, aki épp ráért. Az egyik cégnél pedig a dolgozó egy kategóriával nagyobb gépet használt, mint amire engedélye volt, és ezzel az indokkal váltak meg tőle, amikor történt egy kárral is járó eset. A munkavédelmi oktatásnál is ügyelnek, hogy lepapírozzák, olyat még nem láttam, hogy a napló ne lett volna kitöltve.
– Korábban voltak olyan vélemények, hogy a hivatalok zsigerből büntetik a vállalkozókat – árulta el dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke. – Ma már belátják, hogy ezek az ellenőrzések a munkavállalók érdekeit szolgálják. Elég gyakran történtek balesetek emberi mulasztásból, a védőeszközök használatának mellőzéséből. Nagyon helytelen gyakorlat, ha a munkáltató csak a mindenáron való teljesítést tartja szem előtt, a munkavédelmi szabályok rovására is; ilyenkor nem gondolnak bele, hogy az balesetnél kieső munkaerő számukra is bevételkiesést jelenthet. Hál‘ istennek, az utóbbi időben a megyében komolyabb esetről nem hallani – jegyezte meg dr. Lits József. – De az is igaz, hogy ilyen téren az építőipar a legveszélyesebb terület, ez pedig mostanában köztudottan nem szárnyal.

Dr. Szabó Zoltán, a megyei kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének igazgatója arról tájékoztatott, hogy a tavaly szeptember 1. és október 31. között a megyében végzett ellenőrzések során a célvizsgálatba 44 munkáltatót vontak be, és mindegyiknél tapasztaltak szabálytalanságokat.
Százhatvanhat emelőgépet vizsgálva például 62 százalékánál találtak hiányosságot, a gépet kezelők hat százalékánál fordult elő kezelői jogosultság hiánya, tizenkét százalékánál pedig hiányzott a munkavédelmi oktatás vagy annak dokumentálása.
– Az ellenőrzések során gyakran tapasztaltuk, főleg az emelőtargoncáknál, hogy az indítókapcsolójában az indítókulcs benne volt, az emelőgép kezelője viszont nem tartózkodott a gép közelében, azaz de nem gondoskodott arról, hogy az emlőgépet illetéktelen személy ne használhassa. Ezeken a munkahelyeken a munkáltatók általában nem ellenőrizték, hogy az emelőgép kezelők betartják-e a targonca üzemeltetésére vonatkozó szabályokat – számolt be dr. Szabó Zoltán.

A vizsgált gépi hajtású emelőgépek jelentős részénél nem vezették rendszeresen az emelőgép naplót, volt ahol több hónapja. Sőt az is előfordult, hogy több mint egy éve nem történt bejegyzés. Megesett, hogy a gépkezelő az ellenőrzést látva utólag töltötte ki a naplót. De olyan eset is előfordult, hogy az emelőgép kezelője rögzítette a naplóba a meghibásodást, melyről a munkáltató is tudott, de a gépet javítás nélkül tovább üzemeltették. Az ellenőrzött jogosítványok közül némelyiknél az orvosi alkalmassági vizsgálat érvényessége járt le.
A szükséges egyéni védőeszközöket (például ipari fejvédő sisak, védőlábbeli, védőkesztyű) a munkáltatók biztosították munkavállalóiknak, de még mindig előfordult, hogy a dolgozók azt nem minden esetben viselték. 

Ahol targoncával történő anyagmozgatást nem végeztek rendszeresen, a közlekedési utakat nem mindig jelölték meg, esetenként a közlekedési utat különböző anyagokkal, áruval nagymértékben leszűkítették, sőt előfordult az is, hogy a termelési hulladékot a belső közlekedési úton gyűjtötték.

Ahol targoncával történő anyagmozgatást nem végeztek rendszeresen, a közlekedési utakat nem mindig jelölték meg, esetenként a közlekedési utat különböző anyagokkal, áruval nagymértékben leszűkítették, sőt előfordult az is, hogy a termelési hulladékot a belső közlekedési úton gyűjtötték. -->