Tudta, hogy Besenyszög a megye legkisebb városa?

Ez a város pedig Besenyszög. A hely, ahová horgászni, disznót vágni, nagyokat enni és pihenni megy az igazi alföldi ember.

Régészeti emlékeink szerint a város területét már a magyar honfoglalás előtt is folyamatosan lakták. Mai elnevezése a besenyő népnév, illetve a szöglet, sarok jelentésű szavak összetételéből jött létre.

Négy középkori faluból alakult ki: Szög, Szászberek, Szentiván és Fokorú. A város honlapja szerint Szög település nevét egy 1395-ben készült oklevél, Fokorúét és Szentivánét egy 1332/1337-es pápai tizedjegyzék említi először.

Akkoriban Szög is besenyő telep lehetett, valószínűleg a Bessen nevű vízfolyás is innen kapta nevét. Szög ráadásul szabad besenyő település volt, míg a másik három település jobbágyi jelleggel bírt.

Szentiván 1420-ban már népes hely, a Széchenyi család birtoka volt, akik a területet 1455-ben elzálogosították Losonczy Albertnek és Országh Mihálynak, ők pedig a birtok felét 1461-ben örök adományul kapták Hunyadi Mátyás királyunktól.

Szentiván területét 1703-ban rác szadadcsapatok égették fel, így a hozzátartozó Fokorú, Pusztakürt, Palotás és Alcsi puszták is teljesen megsemmisültek.

A mai Besenyszög település létezését 1764-től számítjuk, amikor Eszterházy Károly egri püspök nemeseket és jobbágyokat telepített a vidékre.

1783–86 között épült fel az egri püspök megbízásából a település késő barokk stílusú római katolikus temploma, Francz József tervei alapján.

1828-ban Szentiván és Besenyszög közigazgatásilag egyesült.

1899. november 16-án Besenyszögön született Chiovini Ferenc festőművész.

Az 1910-es évek vasútépítési terveit az I. világháború hiúsította meg, melyben több mint száz besenyszögi, hősi halált halt katona szolgált.

Szolnok közelsége miatt 1944-ben, a II. világháború alatt a település határa komoly hadi események színtere volt. Amikor az ukrán front Besenyszögön keresztül hatolt át a védelmen, egy német páncélos ellentámadást indított, amelyből heves harc alakult ki a település mellett.

Ennek ellenére Besenyszög épületeiben nem keletkezett jelentős kár.

Besenyszög utcáinak szerkezetét a Millér-csatorna határozza meg, hiszen ennek vonalát követik az utak is.

A 2011-es népszámlálás alkalmával az akkori 3339 lakóból 2905 helyi magyar nemzetiségűnek vallotta magát, 21 német, 5 román, 5 ukrán és 3 roma nemzetiségű lakost számoltak össze.

Végül pedig 2013. július 15-én, a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára városi címet kapott, így Jász-Nagykun-Szolnok megye legkisebb népességű városa Besenyszög lett.

De mit jelentett besenyőnek lenni?

A besenyők erős törzsszövetséget alkotó nép voltak a 8-11. században. A mai Dél-Oroszország, a magyar honfoglalás után pedig a mai Moldova, Kelet-Románia és Ukrajna területén „vertek sátrat”.

A besenyő nép egy része a 10. században a besenyő törzsfő, Tonuzoba vezetésével Magyarországon telepedett le, majd beolvadt a magyarságba.

B. Zs.

Forrás: Országgyűlési Könyvtár, besenyszog.hu, Wikipédia