Támadnak a poloskák: egy inváziós faj okozza a mostani rajzást

– Egyszerűen nem lehet kiteregetni az erkélyre, mert fürtökben lógnak a poloskák a ruhákon! – panaszkodik a szolnoki Nagy Erzsébet.

– Ötvenet számoltunk meg egy adott időszakban csak a teraszon, ilyen inváziót még sosem láttam – teszi hozzá feldúltan.

Nem ő az egyetlen, aki hasonlót tapasztal. A nemrég beköszöntött enyhe idő újra előcsalogatta a hűvösebb napokon egy ideig bujkáló rovarokat.

– Ahogy autóztunk a hétvégén a városban, lehetett érezni a tömény poloskaszagot – meséli Szabó László.

Ahogy a járművek elütik a rajzó rovarokat vagy a kerekek eltapossák, a rovar jellegzetes szagot bocsát ki. És mivel a megjelenésük tömeges, annál inkább átható a kellemetlen szaghatás is.

– Szúnyogháló, rovarirtó és légycsapó! – árulja el védekezési módszereit Ágota. – Amikor már kellően elszédült, leütöm, nem érdekel, hogy büdös, én élve nem fogom meg! Undorodom tőle! – borzong.

– Az interneten olvastam a szódabikarbónás- ecetes víz keverékéről, mint hatékony poloskariasztóról. Befújtam vele az erkélyt, egy ideig mintha valóban nem jöttek volna, ám néhány óra múlva ismét megjelentek – mondja csalódottan.

A szolnoki Szigligeti Színházban is tömegével jelentek meg a bosszantó rovarok. A társulat a probléma orvoslására speciális poloskabefogót szerzett be.

– Ezzel a csővel felszippantjuk, a rovar ebbe a hengerbe kerül, kivisszük, és elengedjük. Nem akarjuk megölni, hiszen egy élőlény, csak melegedni akar – mutatja a szerkezetet Barabás Nóra, a színház sajtóreferense.

A válaszokból kiderül, mindenki másképpen szabadul meg a büdös jószágoktól. Egy azonban közös, senki nem örül a jelenlétüknek, pedig úgy tűnik, meg kell szoknunk. A Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, dr. Merkl Ottó szerint ugyanis ebben a közeljövőben nem lesz változás. Invázió van.

– Az egész országban problémát jelent a poloskák elszaporodása. Főleg az utóbbi években lehet tapasztalni a tömeges jelenlétüket – mondja az entomológus.

– Ennek az az oka, hogy van egy olyan rovarfaj, amit úgy neveznek, hogy ázsiai márványpoloska. Ez ránézésre nem sokban különbözik a hazai bencepoloskától, viszont sokkal szívósabb. Olyan három-négy éve irtózatosan elszaporodott a kertekben, parkokban és a települések környékén. Jön a hideg, és telelőhelyet keresnek maguknak.

Az inváziót egyébként nem ez a faj, hanem a zöld színű vándorpoloska kezdte, ami Afrikából és Dél-Európából vándorolt be hozzánk.

– Ezek új jövevények, inváziós fajok. Nagyon gyorsan szaporodnak, nálunk ugyanis természetes ellenségeik nincsenek. Az eredeti hazájukban beilleszkednek egy életközösségbe, vannak ragadozók, amelyek vadásznak rájuk, vagy parazitáik, amelyek kordában tartják a számukat. Magyarországon és Európában ezek hiányoznak – indokolja a tömeges elszaporodásukat a szakember, aki a jövőre nézve sem kecsegtet semmi jóval.

– Sajnos egy esetleges hideg tél sem csökkentene a rovarok számán, többek között azért sem, mert épületekben telelnek, ahol kicsi az esélye annak, hogy megfagyjanak. De ha iszonyatosan hideg tél is lenne, és elpusztulna ötven-hatvan, vagy akár kilencven százalékuk is, akkor abból a maradék tíz százalékból hetek alatt felépül újra az eredeti állomány. A rovarok már csak ilyenek.

– Nagyon nagy a veszteségük, de nagyon gyorsan pótolják. Igazából a táplálékmennyiség szabályozza a számukat, nem az időjárás. Ráadásul a szürke márványos poloska olyan területről érkezett, ahol szintén hideg a tél, ehhez már hozzászoktak – mondja dr. Merkl Ottó.

Hozzáteszi, lehetne védekezni a szívós rovarok ellen, mégpedig olyan baktériumokkal vagy vírusokkal, amelyek speciálisan ezeket a rovarokat támadják. Csakhogy, ha bele is kezdenének ennek létrehozásába a tudósok, az egy nagyon drága és hosszadalmas folyamat lenne.

– Az invázió jelenségének több kritériuma van, a legfőbb jellemzője az, hogy kárt okoz. Nagyon sokféle állat és növényfaj érkezik más földrészekről Európába, de a legtöbb nem okoz problémát, mert belesimul a faunába, nem szaporodik el tömegesen, az átlagember észre sem veszi.

– A biológiai invázió egy nagyon problémás helyzet. Az élővilágot veszélyeztető második legnagyobb veszélyforrás az élőhelyek elpusztítása után – figyelmeztet a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa.

Károkat okoz a mezőgazdaságban is

– Megyénkben a zöld vándorpoloska egyedszáma már az észlelhető károkozás szintjéhez közelít, szinte nincs olyan haszon- vagy dísznövény, amelyen ne tudna megélni, amelyet ne tudna károsítani.

– Intenzív növény-, zöldség- és gyümölcstermesztő gazdaságokban a védekezés növényvédő szeres kezelésekkel megoldható, azonban kiskertekben, hobbikertekben ez nehézkes, mivel a sokféle növényt termelő kiskertekben a kémiai védekezés nagy körültekintést igényel, mindig „érik” valami, ami miatt a permetezés egészségügyi kockázattal járhat – tájékoztatta hírportálunkat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal.

A kártevő különösen kedveli a zsendülő terméseket, szívogatása következményeként a termés feltűnően „foltos” lesz, rosszabb esetben elrothad. Az ázsiai márványos poloska megél szinte valamennyi haszon- és dísznövényen. Biológiáját, vagyis életmódját és szaporodását Magyarországon jelenleg kutatják. Ismerve az USA területén okozott kártételét, elterjedése hazánkban is hasonló problémákat okozhat.

Hogyan védekezhetünk?

– Ezek a poloskák emberre, állatra veszélytelenek, nem harapnak, nem szúrnak, „csupán” nem esztétikusak – hangsúlyozza a közleményében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal.

– Jól záródó nyílászárók, szúnyoghálók képesek megakadályozni, hogy a lakásba juthassanak. Ugyancsak megoldás, hogy a lakások bejárati ajtóit ne hagyjuk hosszabb időre tárva. A lakásban rovarölő spray használata nem ajánlott, és agyoncsapni sem célszerű a rovart, mert ilyenkor nem elviselhető szagot bocsát a levegőbe.

– Hatásos lehet, ha porszívóval gyűjtik össze, bár ettől a porszívó is „szagos” lehet. A legegyszerűbb azonban, ha széles ragasztószalagot óvatosan rányomunk, vagy gyufásdobozba engedjük, és kivisszük a lakásból – tanácsolják.