Országos Autocross Bajnokságot rendeztek Túrkevén

A hőség már az esemény első reggelén bekúszott a helyszínre, a levegőt por és üzemanyag nehezítette. Mégis, amerre a szem ellátott, sátrak és kamionok töltötték meg a területet. Szorgos kezek szereltek, állítottak kormányt és futóművet. A hangosbemondóban tízpercenként jelezték a résztvevőknek, hogy bizony a nagy igyekezetben el ne felejtsenek jelentkezni a versenyre – hiába a felkészülés, ha a kötelező formaságoknak nem tesznek eleget.

A hosszú, száz métereken át tekergő földes-poros pályát ellenőrök járták végig gondosan. Szinte tapintani lehetett a feszültséget, amely az egész versenyt belengte. A sátrak között néha elhúzott egy-két csodajárgány, vigyázva a járókelőkre. Akiket persze nem lepett meg egy-egy semmiből felbukkanó pilóta, aki épp csak „megfuttatta” egy kicsit a négykerekűjét.

– Több mint harminc éve szervezünk ilyen versenyeket, az évek alatt komoly hagyománya lett itt ennek – mesélte Szabó Ferenc, az egyik főszervező. Aki nem mellesleg Formula–1-es versenybíró is. A kevi származású szakember jó ideje dolgozik a száguldó cirkusz mogyoródi állomásán. Ám a „hazai terep” sorsát is a szívén viseli, az autókrossz bajnokság legalább akkora szenvedély számára.

Lendületesen vezetett körbe a területen, miközben minden szembejövő versenyzőhöz volt egy-két jó szava.

– Tulajdonképpen ez itt egy nagy család. Valójában nem a versenyzés a lényeg, hanem az, hogy együtt vagyunk. Az autók és a sport iránti rajongás köt minket össze. Bármiben segítünk egymásnak, sokszor még a magánéletben is – taglalta a szervező.

Mindez pedig jól látszott a mosolygós arcokon, a felszabadultan beszélgető „ellenfeleken”. Az pedig már nem volt meglepetés, hogy a legkisebbek szintén megmutatták magukat, hiszen ők szinte beleszülettek a sport szeretetébe. Sőt! Már egészen korán kipróbálják magukat és kamaszkorukra rutinos versenyzőknek számítanak. Mint ifjabb Ábrahám Károly, az egyik helyi csapat pilótája is.

– Hét év után kaptam most egy remek, új autót. Mivel itthon versenyzek, nagy rajtam a nyomás, hogy jól teljesítsek, de bizakodva tekintek a futam elé.

A fiatalember szintén az anyatejjel szívta magába az autókrossz szeretetét. Édesapja, Ábrahám Károly sokszoros magyar bajnok, aki emellett szervezőként és támogatóként is igen sokat tesz a sportért.

Ő szintén kiemelte, hogy az itthoni szereplés mindig együtt jár az izgalommal.

– Túrkeveiként az ember jó eredményt szeretne elérni hazai pályán. Ennek a súlya rendezőként és versenyzőként is rám nehezedik. De már megszoktam. Azt hiszem, idén egyébként versenyzőcsúcsot döntünk. Álta­lában egy ilyen megméretésre negyven-ötven csapat jelentkezik. Hozzánk száztíz nevezés érkezett! Így jó sok feladatunk van, ezért kiemelném Orosz Sándor barátom nevét, akinek sokat köszönhetek a verseny lebonyolításával kapcsolatban.

A szomszédos sátrakban szintén izgatott készülődés folyt. Jó néhány cseh, osztrák, szlovák és olasz induló jelent meg a bajnokságon. Sőt! Az utóbbi társaságnak szintén erős kötődése van a Forma–1-hez: a Toro Rosso-istálló egyik mérnöke is a csapatuk tagja!

– Korábban voltunk már itt néhányszor, és mindig szívesen jövünk. Az idő nagyon jó, bízunk benne, hogy remek futamunk lesz – részletezte Giovanni Trincossi.

A versenyzők között az igazi veteránok is megmutatták magukat. Emődi János hetvenhat éves induló. Bár felesége aggódik érte, mégis minden megméretésre elkíséri.

– Engem ez éltet! Szeretek itt lenni, szerencsére az egészségem is engedi. Már nem hajtok az éremre, elég, ha végigmehetek a pályán! – mesélte nevetve.

Amint lenyugodtak a kedélyek, a résztvevők figyelme a bográcsok felé fordult. Pörköltek és egyéb ínycsiklandó ételek gőzölögtek bennük, melyeket helyi séfek és szakácsok készítettek. Legalább akkora lelkesedéssel, amekkorával rajthoz álltak a pilóták. Az izgalmas futamok mindenki számára más eredményt hoztak. Voltak beváltott remények, akadtak csalódások és várakozáson felüli teljesítmények is. Ám egy közös győzelmet mindenki elkönyvelhetett: a sport iránti rajongás újabb eseményt adott egy olyan hagyományhoz, amely évtizedeken ível át és generációkat köt össze.