Doktor a múltból

Hartai Gergely

Az elmúlt hónapokban több alkalommal is különleges leletekről számolhattunk be, melyek környezetünkben bukkantak fel. Olyanokról, amelyek nemhogy hazai, de európai mércével mérve is páratlan jelentőségű darabok. Itt említhetjük például a híres 3500 éves bronzkori aranykincset, amelyre Tiszajenő közelében leltek rá a kutatók. A ritkaságok sorát gyarapítja I. (Nagy) Konstantin császár pénze is, ami épp a közelmúltban látott napvilágot Törökszentmiklós térségében. Ha pedig távolabbra tekintek, a szolnoki vár ásatásához fűződő érdekességek jutnak eszembe. A Zagyva és a Tisza szolnoki összefolyásánál szenzációszámba menő török kori emlékek, sőt egy palota maradványai írták át a vármegyeszékhely és környezetének történetét. 

Az egyedülálló kincsek számomra azt vetítették előre, hogy a Jászkunság föld alatt pihenő históriája további érdekességeket tartogat. A várakozásaim végül beigazolódtak. Erre a legjobb bizonyíték az a Jászberény közelében feltárt sír, mely a Római Birodalom egyik központjából érkezett orvos csontvázát és a gyógyításhoz használt eszközeit rejtette. Az eredeti leleteket és a halott doktor csontvázát kedden Budapesten, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében mutatták be a sajtó képviselőinek. 

Egy ilyen lelet már önmagában világszenzációnak számít. Az egészet az teszi még különlegesebbé, hogy a sírt kétezer éven át senki sem bolygatta meg, valamint hogy a felfedezett ládikákból korabeli szikék és gyógyszermaradványok bukkantak elő. 

A nem mindennapi leletek megtalálásával azt hiszem, újabb fejezet nyílt meg a Jászság régészetében. Ezeknek köszönhetően akár újabb, eddig ismeretlen részleteket tudhatunk meg az akkori ember életéről, és egy letűnt korszak orvoslásáról egyaránt.