Abony bajnokai

Ma is a fülemben cseng az egyik kedvenc gyermekkori filmemben elhangzott mondat, miszerint „Bármire képes lehetsz. Ha az ember nagyon akarja, bármit elérhet a világon”. Azt hiszem, mindenkinek vannak céljai, vágyai, amelyek fontos szerepet játszanak az életében. Legyen szó munkahelyi előmenetelről, álomutazásról vagy egy hőn áhított sportsikerről, kinek-kinek megvan a saját motivációja. 

A nyár elején egy sajtótájékoztató keretében beszélgethettem az abonyi kocsitoló csapat néhány tagjával, akik arról ejtettek szót, hogy a Nemzeti Vágta októberi döntője lenne számukra sportpályafutásuk netovábbja. Szerették volna látni több hónapos, megfeszített munkájuk gyümölcsét. Akkor talán ők sem gondolták volna, hogy nemcsak rajthoz állnak majd Szilvásváradon a végső futamban, de elsőként szakítják át a képzeletbeli célszalagot. 

Azt gondolom, a hatfős abonyi együttes megérdemelte a sikert. Tűző napon és esőben egyaránt edzettek, és szabadidejük javát annak szentelték, hogy városuk beírja magát a Nemzeti Vágta történetébe. Akik követték a televíziós közvetítést vagy a helyszínen izgulták végig a döntőt, jól láthatták, mit jelentett a csapatnak a rangos eredmény. Az elmúlt hétvégén sokak szívébe lopták be magukat a kocsitoló abonyiak, akik teljesítményükkel megannyi szurkolót fakasztottak könnyekre. Habár nem vagyok a sportág szerelmese, mégis élmény volt látni a babérkoszorút magasba emelő csapatot, akik küzdeni tudásból és kitartásból egyaránt jelesre vizsgáztak