A fejlődés motorjai

Hartai Gergely

Az elmúlt években nagy verseny indult a Jászkunságban az ipari övezetek kialakításáért. Egyes települések már évtizedekkel ezelőtt felmérték, milyen profillal rendelkező vállalatok azok, amelyek leginkább „otthonra lelhetnek” környékük gazdasági komplexumában. A közelmúltban általánossá vált a tendencia, hogy még az egészen kis falvak is pályáztak a többhektáros területek létesítésére. Sok helyütt be is váltak a fejlesztések, és százaknak adnak munkát a betelepült cégek. 

Egy kisközség vonzáskörzetében viszont nem mindig könnyű benépesíteni az üzleti parkokat. Gyakran előfordul, hogy a vállalkozások a megváltozott gazdasági környezet vagy éppen az elavult úthálózat miatt mégsem alakítanak ki telephelyet maguknak. 

A vármegyében jelentősen megdobta a beruházási kedvet az M4-es út közelsége, melynek köszönhetően rengeteg új munkahely jött létre. Szolnokon időközben kinőtte magát a helyi park, ezért a vármegyeszékhely további területek felszabadításán gondolkodik... Jászkarajenőn ellenben más a helyzet. A falu önkormányzata még tárgyalásokat folytat, hogy belátható időn belül üzemek álljanak a vadonatúj gazdasági övezetben. Nem mindegy ugyanis, sikerül-e helyben munkát adni a lakóknak, vagy kilométereket kell ingázniuk a kenyérkeresésért. 

Azt gondolom, a mai gazdasági körülmények között alaposan felértékelődött az ipari parkok szerepe. Legyen szó falusi övezetről vagy gigaméretű városi komplexumról, mind-mind tömegek megélhetését biztosítják. A termelésből származó adók pedig nemcsak az adott település, hanem a térség fejlődését is szolgálják. 

Jelentősen megdobta a beruházási kedvet az M4-es közelsége.