A sport ereje

Lepusztult, romos házak mellett kopár legelő, a rongyos labdát mezítláb rúgják a gyerekek. Egy kis falu "alvégén" járunk valamikor a 80-as, 90-es években, a környék szegény, az élet nehéz, mondhatni kilátástalan.

Mégis. Ezek a sovány, mezítlábas kölykök olyan hévvel- tűzzel játszanak akár reggeltől-estig a szúrós gyepen, mintha az életük függne tőle.

Mert lehet, hogy ez igaz is...

Alvégek, szegény környékek, hátrányos helyzetű falvak ma is vannak. Ezeket karolta fel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a kormány támogatásával a Felzárkózó települések programon keresztül, melyben nagyon fontos szerepet kap a sport. Nem véletlenül. Pontosan tudják, látják, mekkorát tud lendíteni egy gyereken, sőt, egy teljes közösségen.

Ahhoz, hogy a srácok bekerüljenek a csapatba, és egyáltalán elmehessenek edzésre, eleve jól kell tanulniuk. Ehhez mi ad motivációt? A játék szeretete. De ez egy csapatjáték. Mi kell ehhez? Együttműködési készség, bajtársiasság. De mégiscsak futni, izzadni, esni, ütközni kell, vagyis, a kitartás is elengedhetetlen. A jellem észrevétlenül nemesedik, formálódik az edzéseken, pláne a mérkőzéseken.

Ezek a gyerekek egy olyan sporteseményen, mint Felzárkózó települések országos labdarúgó bajnoksága azt látják, ők is számítanak, nekik is sikerülhet, bárhonnan érkezzenek. Hiszen profi edzők, sportemberek tisztelik meg jelenlétükkel a rendezvényt.

Igen, sikerülhet. A legnagyobb focisták legtöbbször a szegénységből érkeztek és váltak világszerte ismertté.

Mert számukra a focinak tétje volt, van. Remény egy jobb életre.