2022.11.04. 06:55
Nem jogerősen felmentették Tiszatenyő volt polgármesterét
A Szolnoki Törvényszék a napokban meghozott elsőfokú, nem jogerős ítéletében felmentette Tiszatenyő korábbi polgármesterét az ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétsége miatt emelt vád alól. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2020. június 19-én emelt vádat a korábbi településvezetővel szemben, mondván, hogy polgármesteri kötelezettségeinek megsértésével közel hetvenmillió forint vagyoni hátrányt okozott a községnek.
Forrás: Illusztráció
Fotó: Shutterstock.com
A vádirat szerint tette ezt úgy, hogy a helyi sertéstelep felújítását végző cég a munkálatok felénél sem járt, amikor felmondta az önkormányzattal kötött vállalkozási szerződést. Emiatt az önkormányzatnak csaknem hetvenmillió forint közfoglalkoztatási támogatást kell visszafizetnie az állami költségvetésbe.
Az ügyészség a vádlottat tartja felelősnek a kudarcért. A vád szerint azzal követte el a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétsége bűncselekményt, hogy lefolytatta ugyan a kapcsolódó közbeszerzési eljárást, és annak nyertesével szerződött, de már a szerződés aláírásakor tisztában volt azzal, hogy ténylegesen nem a közbeszerzési eljárás nyertese, hanem mint annak alvállalkozója, egy helyi cég végzi majd a kivitelezést.
Az a helyi cég, mellyel az önkormányzatnak korábban már több, „rosszul végződő” szerződése is volt a kivitelezések teljesítése, illetve pénzügyi elszámolások miatt, ráadásul hasonló vitáik álltak fenn a fenti szerződés aláírásakor is.
A vád szerint a volt polgármester ráadásul anélkül határozott mintegy huszonötmillió forint előleg kifizetéséről, hogy a cég előleg-visszafizetési biztosítékot nyújtott volna. Illetve a csaknem huszonötmillió forintos első részszámla ellenértékét anélkül utalványozta, hogy az önkormányzat gazdasági vezetője azt ellenőrizhette volna.
A Szolnoki Törvényszék a november 2-án meghozott ítéletében a vádi tényállással szemben arra a megállapításra jutott, hogy az önkormányzatot nem azért érte vagyoni hátrány, mert a polgármester megsértette kötelezettségét, hanem azért, mert a közbeszerzési eljárásban nyertes cég nem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek. Azaz, nem fejezte be a sertéstelep fejlesztési munkálatait és a szerződést felmondta.
Az ítélet indokolása szerint az önkormányzatot érő vagyoni hátrány akkor sem lett volna elkerülhető, ha a községvezető mindenben jogszabályszerűen járt volna el. A sertéstelep ugyanis ebben az esetben sem készült volna el, és az önkormányzatot ekkor is a támogatás visszafizetésére kötelezték volna.
A vádlott és védője a törvényszék döntését tudomásul vette. Az ügyészség azonban az ítélet megváltoztatása érdekében fellebbezett, így az ügy másodfokon, a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.
