A szülők többsége a divatos játékokat viszi, pedig a fejlesztés is fontos

– Hároméves a kislányunk, és igyekszünk csak olyan játékokat venni neki, ami az előnyére válhat. Bár már elég nagy ahhoz, hogy magának válasszon, és az nem mindig a fejlődését szolgálja – mondta a szolnoki Illés Dénes.

– Neki fontosabb az éppen aktuálisan reklámozott játék, mint hogy hasznos legyen. Ettől függetlenül próbálunk úgy vásárolni neki, hogy örüljön is és a mi szempontjaink is érvényesüljenek – tette hozzá az édesapa.

Parti Mihály, az egyik szolnoki játékbolt tulajdonosa hírportálunk érdeklődésére elmondta, nem kifejezetten tudatosak a vásárlók.

– Éppen ezért amikor ott vagyok a boltban, igyekszem segíteni. Megkérdezem, milyen korú, nemű gyermeknek szánják a játékot, milyen típusút keresnek és az alapján ajánlok valamit – árulta el. – Többféle vásárló létezik. Például akinek az ár számít, de van, aki a televízióban reklámozott terméket keresi, és olyanok is, akik kifejezetten fejlesztő játékokat akarnak venni.

Parti Mihály hozzátette, sok vásárló nem is igazán tudja, mit venne.

– Ilyenkor ugyancsak átbeszéljük, milyen típus a kisgyerek és annak megfelelően keresünk valamit – mondta. – Szerencsére az ilyen esetek 90 százalékában megfogadják a tanácsomat. A maradék 10 százalék tudatosan jön egy bizonyos termékért. Ilyenek a szülők, legfőképp az anyukák.

A bolt tulajdonosa elárulta, igyekszik a legújabb játékokkal, trendekkel kapcsolatban naprakész lenni. Fontosnak tartja, hogy a vásárlói igényeket a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálja és ne legyen olyan kérdés, amire nem tud válaszolni.

Arról, hogy az óvodáskorú gyermekeknek milyen játékokra van szükségük a megfelelő fejlődés érdekében, Serfőző Antalnét, a Szolnok Városi Óvodák szakmai igazgatóhelyettesét kérdeztük.

– Az ilyen korú gyermekek elsődleges, természetes módon megjelenő szükséglete a játék, melyet belső indíttatásból, magáért a tevékenységért, annak öröméért végeznek – kezdte a szakember. – Ez a legfontosabb, egyben legfejlesztőbb igénye a kicsiknek.

Ehhez pedig a Szolnok Városi Óvodák pedagógusai minden feltételt megteremtenek. Hiszen az élmények meghatározóak a gyermekek játékának témájára, tartalmára, annak gazdagságára. A szakember hozzátette, ehhez olyan játéktémákat kínálnak, melyekkel biztosítják az izgalmat kereső, változatos, egyben tudatos tevékenységek igényét a gyermekek számára.

– Kezdetben az óvodába érkező hároméves gyermekeink elsősorban a gyakorló játékot részesítik előnyben – folytatta Serfőző Antalné.

– Az abban rejlő funkció örömét élik meg az autótologatással, a babaszobában történő termések kevergetésével, a mozdulatok ismétlésével, gyakorlásával. Kezdetben nagy méretű, majd a finommotorika fejlődésével egyre kisebb méretű elemekből hozzák létre építményeiket. Az egyszerű, majd a későbbiekben egyre szervezettebbé váló szerepjáték, például a családi, boltos, orvosos esetében megjelennek az otthoni környezetből vett minták, valamint azok feldolgozásai, a valóság visszatükrözése, melyben egyúttal megjelennek a gyermek vágyai, szabad képzettársításai.

A játékok során a felhasznált elemek, eszközök a gyermekek kreativitásának fejlődésével bővülnek, kiegészülnek barkácsolásuk által készült elemekkel.

Így válik a játék egyszerűből egyre összetettebb alkotó tevékenységgé, a készített eszközök használatával a játékeszközből munkaeszközzé. A játékban minden megtörténhet, valóság és képzelet keveredhetnek. Azonban a gyermek „kettős tudattal” van jelen, vagyis tudatában a valóság és a képzelet különválik.

A játék fontos közösségépítő, szocializáló funkciót tölt be az együtt játszás örömével, a közösen megélt „mi együtt” élmények megélésével, a társas kapcsolatok alakításával. A szocializáció és saját belső érési folyamatainak eredményeképpen a gyermek egyre inkább képessé válik szabálykövetésre a játék belső rendjének betartására, önuralomra, együttműködésre. Ezeknek alakítását elősegítik a szabályjátékok, a különféle társasjátékok, mozgásos verseny, népi játékok, versengések.

– Fontos szerepet tulajdonítunk a báb- és dramatikus játéknak, mely valós és elképzelt helyzetekben lehetőséget ad az átváltozásra, beleélőképességük alakítására, azonosulásra – folytatta a szakember. – Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül a digitális világ ingereit, hatásait sem. Ám az informatikai eszközök tudatos felhasználása a felnőtt közösség közös felelőssége.