A legtöbben tétlenkednek, ha segítséget kell nyújtani

Mindössze a válaszadók tizennégy százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan segítséget tudna nyújtani egy baleseti sérültnek, a válaszadók fele azonban csak valószínűsíti ezt. A megkérdezettek több mint harminckét százaléka valószínűleg, vagy biztosan nem tudna segíteni ilyen esetben.

A kutatásban részt vevő, jogosítvánnyal rendelkező Z generációs fiatalok (azaz az 1997-ben vagy azután születettek) hatvanhat százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan vagy valószínűleg el tudna látni egy sérültet.

Ez a szám az Y generáció (1981 és 1996 között születettek) esetében csak hatvanegy százalék. A fiatalabbak magabiztossága eredhet abból is, hogy jobban emlékeznek az elsősegélyről tanultakra.

A megkérdezettek tizenhat százaléka egyébként fel tudná idézni a tanfolyamon elhangzottakat, harmincegy százaléka nagyrészt, és mindössze hét százalékuk emlékezetéből vesztek ki teljes mértékben az egykor tanultak.

Kardos József megyei vezető mentőtiszt is úgy látja, hogy a fiatalok magabiztosabbak, mely szerinte a jobb gépjárműelsősegély-oktatásnak és hatékonyabb vizsgáztatási rendszernek köszönhető. Céltudatosan oktatják és vizsgáztatják ugyanis a tanulókat, így aki nemrég szerezte meg a jogosítványát, hathatósan tud segíteni.

– Emlékszünk olyan esetre, ahol frissen jogosítványt szerzett fiatalok azonnal odamentek a keringésmegállás miatt földön fekvő személyhez, elkezdték az újraélesztést és ezért él az illető.

– Mondták is, hogy nemrég vizsgáztak belőle – emlékezett vissza Kardos József. – Már második éve tartunk a szolnoki kilencedik osztályos diákoknak elsősegélyképzést. Tavaly ezerhatszáz tanulót képeztünk ki.

– Az a célunk, hogy senki ne kerüljön ki a középiskolából úgy, hogy nem ért a legfontosabb ellátásokhoz. Sajnos mi is azt tapasztaljuk, hogy nem mindenki tudja mit kell tenni, de a fiatalok körében hathatós segítséget látunk.

– Általában a félelem tartja vissza az embereket, de ez többnyire a tudatlanság miatt van. Senki ne féljen azonban attól, hogy ártani fog, hiszen ha nagy a baj, akkor bármit is tegyenek, az sokkal jobb, mint ha csak a kezüket tördelnék – hangsúlyozta.

Mint megtudtuk, vannak olyan esetek ahol, ha az, aki ott van a helyszínen, nem tesz semmit, lehet, hogy a mentő már későn érkezik. Az egyik a hirtelen szívmegállás, a másik az erős vérzés, a harmadik pedig az, ha valakinek a torkán akad valami, és nem kap levegőt.

A negyedik eset, ha valaki valami miatt elveszíti az eszméletét, és ebben az állapotban megfullad, mondjuk a saját nyelvétől vagy hányadéktól.

– Az utóbbi esetben csak oldalra kellene fordítani a beteget, egy artériás vérzésnél pedig csak egy ujjal le kellene nyomni az eret és eláll a vérzés. Tehát ezek többnyire teljesen egyszerű beavatkozások, ráadásul a diszpécser telefonon keresztül segítséget nyújthat tanácsaival, amíg a mentő odaér.

– Fontos tudni, hogy a keringésmegállások esetén az első percek a meghatározóak, hiszen négy-öt percen belül már visszafordíthatatlan agykárosodás következik be. Ennyi idő alatt pedig a legtöbb esetben szinte lehetetlen, hogy odaérjen a mentő – világított rá Kardos József.

A törvény bünteti a mulasztásokat

A megyei rendőr-főkapitányság tapasztalatai szerint sajnos szűkebb hazánkban is előfordul, hogy a közlekedési balesettel érintett járművek vezetői a helyszínen nem állnak meg, vagy továbbhajtanak, mielőtt meggyőződnének arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e.

Ezeket a mulasztásokat azonban a törvény bünteti. Még súlyosabb, amikor állampolgárok egy baleset helyszínén nem nyújtanak tőlük elvárható segítséget a bajbajutottaknak.

A megye rendőrei azonban számos ellenpéldával is tudnak szolgálni.

Több baleset helyszínén tapasztalták, hogy vagy a balesetben érintettek vagy az arra közlekedők azonnal segítséget nyújtottak, tárcsázták a segélyhívószámot vagy aktívan vettek részt az élet, testi épség és anyagi kár mentésében.

A cikk témájával kapcsolatban újságírónk véleményt is megfogalmazott.