Többtucatnyian változtatnak nevet, de nem minden módosítás engedélyezett

Stiegler Beátától, a szolnoki polgármesteri hivatal Általános Igazgatási Osztályának vezetője a névváltoztatás szabályairól elmondta, a megyeszékhelyen évente mintegy negyvenen élnek ezzel a lehetőséggel. Ebből huszonöten a családi, a többiek a keresztnevükkel nincsenek kibékülve. Névváltoztatást csak személyesen lehet kérni, de lakóhelytől függetlenül, az ország bármely anyakönyvvezetőjénél. A változtatás szándékát meg kell indokolni, s alá kell támasztani, például anyakönyvi kivonattal vagy hozzájáruló nyilatkozattal.

– Az érintettek az új születési nevet a névváltoztatást engedélyező határozat meghozatalát követő tizenhatodik naptól jogosultak és kötelesek viselni, és az okmányok cseréjéről haladéktalanul gondoskodniuk kell – hangsúlyozta Stiegler Beáta. – Kiskorú gyermek családi és utónevének megváltoztatását törvényes képviselője kérheti. Ha pedig a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a névváltoztatáshoz a gyermek hozzájárulására is szükség van – tette hozzá.

Az erről szóló törvény meghatározza azon nevek körét is, amelyek felvétele nem engedélyezhető. Kivéve, ha az illető felmenői között volt ilyen nevű, és azt igazolni is tudja. A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét nem lehet engedélyezni. Így védettséget élvez például a Deák, Széchenyi, Vörösmarty, Bartók, Kazinczy név. De a régies írásmódúak felvétele sem egyszerű: például Weöres vagy Németh.

A névváltoztatás illetéke első ízben tízezer, minden további változtatás esetén ötvenezer forint. Ismételt névváltoztatási kérelmet azonban öt éven belül csak indokolt esetben lehet beadni.

Kiss Erzsébet Eliza, Tiszainoka polgármestere, aki egyben anyakönyvvezető is, hírportálunknak elmondta, hogy a településen nem jellemző a névváltoztatás, mivel egy elöregedő kis községről van szó.

– Nyilvánvalóan a nők, ha elválnak, visszaváltoztatják a férjes nevüket, de a születési név megváltoztatása, mint ahogy nálam is történt, nem sűrűn fordul elő – világított rá Kiss Erzsébet Eliza. – Korábban ugyanis Szendreiné Kiss Erzsébetnek hívtak, de a válásom után úgy döntöttem, hogy ha már úgyis megváltoztatom a nevem, akkor felveszem az Elizát is. Úgy gondoltam, így lesz teljes, és már évek óta használtam a Liz nevet nem hivatalosan, mert jobban szeretem, ha Erzsébet helyett így szólítanak.

Maga az eljárás egyébként érdekes volt, mert mint anyakönyvvezető ez a munkám része, így jó gyakorlat is volt. Így ha bárki meg szeretné változtatni a nevét a településen, tudom, mi a teendő.

Eddig azonban nem volt rá szükség, mert nem jellemző az emberekre a névváltoztatás. Sőt ma már inkább azt látom, hogy a házasságkötéskor is inkább megtartják a saját nevüket, nem igazán veszik fel egymásét – számolt be tapasztalatairól az anyakönyvvezető.

Ismert nevek viselői jó néhányan vannak megyeszerte. Több mint tíz éve mi is írtunk a szolnoki Kádár Jánosról, aki szerelőként dolgozik, de a cikkben szerepelt Papp László, Szécsi Pál, Rózsa Sándor, Juhász Gyula és Tóth Árpád is.

A szolnoki Arany Jánost a sport révén ismerik a megyeszékhelyen és környékén élők, ugyanis többek között vízitúrák szervezésével, kajak-, kenukölcsönzéssel foglalkozik.

– Már az ükapám is Arany János volt. A családomban mindig öröklődött ez a név, a legnagyobb fiú vitte tovább a szüleim ágán. Gyakran kérdezik, hogy rokoni kapcsolatban állok-e az ismert költővel, de nem, mert én mezőtúri származású vagyok, ő pedig nagyszalontai. A költői pályafutásom pedig abban merült ki, hogy fiatalkoromban zenéltünk, gitároztunk – árulta el. – Egyszer egy ugyanilyen nevű ügyfelem keresett telefonon. Bemutatkozott, hogy ő Arany János Debrecenből. Mondom, én meg Arany János Szolnokról. Érdekes beszélgetés volt...

Amikor az ipszilon tűnik el...

Névmódosítás történhet néha régies írású, vagy történelmi névről is egyszerűbb formára. Főleg ha a hatóság is besegít ebbe.

– Már negyven fölött jártam, amikor szembesültem vele, nem úgy hívnak, ahogy addig tudtam – mesélte lapunknak egyik olvasónk. – Annyi kellett hozzá, hogy ellopják a személyimet, és az újhoz kért anyakönyvi kivonattal jött a meglepetés. Kiderült, hogy születésemkor a Szathmáry végéről elhagyták az ipszilont. Nem tudom apám hogyan szerezte meg korábbi, a családom által évszázadok óta használt formában kiállított anyakönyvi kivonatomat, de nekem már csak az egyszerűbb formát ismerték el jogosnak. Ráadásul nem volt egyszerű visszaszereznem nevem hagyományos díszét. Amikor ehhez bemutattam apám anyakönyvi iratait, közölték, hogy külföldi születésű lévén a belügyminisztérium illetékes az ügyben. Végül sikerült elfogadtatnom, hogy közvetlen ősöm világra jöttekor, szülővárosa, Kassa még Magyarország része volt. Így került az ügyre pont, pontosabban ipszilon, amit azóta is féltve őrzök.