Szolnok legnagyobb közparkját építik az egykori tüdőkórháznál

– A park kialakítása szolnoki viszonylatban teljesen egyedülálló. A terület faállományával kapcsolatban rengeteg kérdés merült fel – kezdte mondandóját a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. vezetője. Lits László elmondta, a projekt keretében – a főkertész bevonásával – negyven fát ültetnek majd a helyi szabadidőpark területére.

Megtudhattuk, a növényfelületek helyreállítása során eltávolították a beteg, balesetveszélyes fákat, ám a már meglévő fasorokból és erdősávokból kivágott fák pótlásáról gondoskodnak. Az értékes növényállomány megtartása mellett fontos szempont a fiatalítás is. A sík területen nagyobb gyepes felületeket alakítanak ki, melyek megteremtik a szabadtéri társas kikapcsolódás lehetőségét.

Az eseményen felszólalt dr. Tóta Áron is, aki harminc évig volt a városrész képviselője. Beszédében rámutatott, ez a terület volt egykor az ország egyik legszebb zöldövezete. Ezt szeretné most újjávarázsolni a város.

– Örülök, hogy a megyeszékhely lakói egy gyönyörű parkban pihenhetnek, sétálhatnak. Láttam a terveket és az elképzeléseket, és ennek tükrében bizton állíthatom, hogy ez lesz a város legszebb parkja – fogalmazott.

– Új városrészt alakít itt ki együtt a lakópark és a park – vette át a szót Szalay Ferenc polgármester. Szavai szerint egy olyan projekt indult most el a helyszínen, melynek előzménye a Várkonyi téri körforgalom, s a mellette lévő játszótér. Ugyanakkor e fejlesztések folytatásaként értelmezhető a Zagyva-híd teljes felújítása.

– Többen megkérdezték már, hogy miért nem maradhatott meg a tüdőkórház. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy nem volt rá szükség, nem volt már annyi beteg. A másik ok pedig, hogy olyan anyagot tartalmazott, ami környezetvédelmi szempontból kimondottan veszélyes. A létesítmény salakbetonból épült, palateteje volt – hívta fel a figyelmet a városvezető.

A komplexum területén végül tizenkilenc telket mértek ki, és egy zárt rendszerű liciteljárásban vásárolhattak azok, akik itt szerettek volna építkezni. Szalay Ferenc arra is kitért, hogy a helyszín mintegy ötszázötvenmillió forintból újul meg. A zöldövezet szabadidős lehetőségeit pedig a jövőben az iskolák és az óvodák is kihasználhatják.

A parkban a tervek szerint felhúznak egy fogadóépületet, kiépítenek egy csaknem kétszázötven méter hosszú útszakaszt, de parkolót is létesítenek. Megtörténik a zöldfelület rendezése, az öntözőberendezés telepítése, a járdaburkolat kivitelezése. Épül futókör, térvilágítás negyven darab kandeláberrel és nyolc járófelületbe süllyesztett lámpatesttel. Az utcabútorok esetében húsz darab kerékpártámaszt, harminc támlás padot, és ugyancsak húsz utcai hulladékgyűjtőt helyeznek ki. Mindemellett lesz tematikus játszótér öntött gumi ütéscsillapítással, de fitneszpontnak és kávézónak is otthont ad az igényes környezet. A munkálatok várhatóan ősszel érnek véget.

Történelmi múltra tekint vissza a kórház és parkja

A tüdőkórház és környezete évtizedekig meghatározó szereplői voltak a helyi egészségügynek, és a megyeszékhely városképének. Amint azt korábban a létesítmény kapcsán megírtuk, története 1939-ig nyúlik vissza, amikor is a honvédelmi minisztérium megbízta Glock Imre budapesti építőmestert egy szolnoki helyőrségi kórház tervezésével és felépítésével. A használatbavételi engedélyt 1941 elején adták ki a Szolnoki Honvédkórházra. A háborús vereséggel megsemmisült Magyar Királyi Honvédség tulajdonából a második világháborút követően kikerült a kórházépület.

Az épületben 1948-ban nyílt meg az Állami Tüdőgyógyintézet, a magyar egészségügy egyik legnagyobb sikertörténetének részeként. A háború után a népbetegségként számon tartott tbc ellen először százötven, majd háromszázkilencvenöt ággyal indítottak nagyszabású gyógyító-megelőző tevékenységet. Mivel kezdetben a tbc-t egyes esetekben csak műtéti úton, a beteg rész eltávolításával tudták kezelni, így a kórház egy sebészeti részleggel is bővült. Mostanra azonban a különleges fákat őrző kertje maradt a legfőbb értéke.