Rókák fosztogatják az örményesi baromfiudvarokat

– Rövid időn belül már a negyedik rókát találjuk ebben a kihelyezett csapdában – mutatta bosszúsan az egyik, már rács mögé került ravaszdit Török Tamás, Örményes polgármestere. Azt mondja, a fiatal állatok néhány hete tartják rettegésben a település baromfiudvarait. Több portára is bemerészkedtek már, például egy kisnyugdíjas tyúkjait is elvitték a vörös bundás tolvajok.

– A település egyik elhanyagolt portájára fialt be egy nőstény róka, és bár mi a külterületen intenzíven gyérítjük az állományt, belterületen és a településtől számított 300 méteren belül nem vadászhatunk – beszélt a jelenség okáról Szél Péter, a területileg illetékes Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vadászati divízió igazgatója. – Az önkormányzat hozzánk fordult segítségért, ezért helyeztük ki az élve befogó csapdát, hiszen ezek az állatok rengeteg bosszúságot okoztak a helyieknek.

A fiatal rókák még tapasztalatlanok, nem ismerik annyira a veszélyt, mint a már tapasztalt, felnőtt egyedek, így finom falatok segítségével könnyebben becsalogathatóak a csapdába. Az anyarókát talán éppen ezért nem sikerült még elfogni… – tette hozzá. Mivel belterületen tilos a vadászati tevékenység, ezért kizárólag csapdák segítségével foghatják be a rókákat a szakemberek.

A ragadozógyérítés, vagyis a vadászat fő időszaka egyébként tél végén, tavasszal van, melyet a vadászterületeken és külterületeken a hivatásos vadászok végeznek. Ebben az esetben sem könnyű minden rókakotorékot megtalálni, tudtuk meg Kasuba Andrástól, az Országos Magyar Vadászkamara megyei titkárától.

– Ilyenkor a rókakotorékokat, ahová az anyaállatok fialnak, felderítik a szakemberek, még mielőtt a nőstény elvinné onnan a kölyköket egy másik helyre. Előfordulhat, hogy olyan eldugott, megközelíthetetlen helyre fialnak, hogy a vadász nem veszi észre a kotorékot. Ebben az esetben egy anyaállat 4–6 utódot hoz a világra, de az olyan területeken, ahol intenzív rókagyérítés zajlik, akár 8–12 utódot is szülhet, ezzel próbálja kompenzálni az esetlegesen elveszett egyedszámot – magyarázta a megyei fővadász.

Hozzátette, ezeket a kis rókákat viszonylag könnyen felneveli már az anyjuk, főleg, ha rendelkezésre áll a bőséges táplálék.

A fiatal egyedek május végén, júniusban elhagyják a kotorékot, és átállnak az önálló életvitelre, ilyenkor lehet a tapasztalatlan állatokkal gyakrabban találkozni.

– A másik gyérítési fázis, amely vadgazdálkodási szempontból tulajdonképpen már elkésett, a gabonafélék aratásakor zajlik. Ilyenkor a tarlón megjelenő pockok miatt vadásznak ott a fiatal rókák. Ez legkorábban június végén, az árpa aratáskor lehetséges. Vagyis, jelen pillanatban az a köztes időszak van, amikor több süldő rókával lehet találkozni, de nem lehet még ezeket gyéríteni, hiszen nincs itt az időszaka. Jelenleg az egyetlen hatásos védekezési módszer a különböző élve befogó csapdák használata, mondta az örményesi helyzetre is visszautalva Kasuba András.

Növelte az egyedszámot a veszettség megszűnése

A rókák sikeres szaporodásának kedvez a kistestű rágcsálók, például a mezei pockok nagy száma. Mivel nem volt hideg tél, élelem szempontjából az idei tavasz jó volt a számukra.

– De nem csak ez kedvez az egyedszám növekedésének, hanem az is, hogy évek óta zajlik a rókák veszettség elleni immunizálása, így ezzel egy természetes ellensége, a fajra jellemző betegség szűnt meg. Ami még gyérítheti az egyedszámot az a rühesség nevű betegség, ez viszont csak akkor, ha kemény, hideg tél van. Ha nincs, az állat ép bunda nélkül is át tudja vészelni a hideget – mondta a rókák egyedszámának alakulásáról Kasuba András, az Országos Magyar Vadászkamara megyei titkára.

A statisztika szerint évente körülbelül 5–6000 rókát ejtenek el a vadászok Jász-Nagykun-Szolnok megyében.