Ivartalanítással csökkenthetjük az egészségügyi kockázatokat

Megyénkben is igen hullámzó a házi kedvenceket tartók magatartása. Dr. Kertész Ottó, a Magyar Állatorvosi Kamara megyei elnöke szerint még mindig igen vegyes képet mutat a gazdik hozzáállása ivartalanítás témában.

– Úgy tapasztalom, elsősorban nem a műtét költsége az ok, ami miatt nem vállalják. A szemléletben kell keresni a választ – mondta. A legtöbben ugyanis féltik az állatokat a beavatkozástól.

– Tény, hogy egy műtét kockázattal jár, és nincs garancia semmire. Ám az ivartalanítással számos későbbi probléma jó eséllyel megelőzhető, ami akár az állatok élettartamának növekedésével is járhat – emelte ki a szakember. Hozzátette, mindez a kutyákra és macskákra egyaránt érvényes.

– A nőstényeknél kisebb eséllyel alakulhat ki méh- és emlődaganat, álvemhesség. A hímeknél pedig a heredaganat, prosztatagondok kockázata csökken. Azt pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ilyen formán teljesen kizárható a nem kívánt szaporulat. A menhelyek szinte mindig teljes üzemmel működnek, a műtéttel javítható lenne ez a helyzet – részletezte dr. Kertész Ottó.

Kiemelte, jászberényi rendelőjében ő maga egyébként sok olyan gazdival találkozik, akik kérik a műtétet. Az árak változóak, várostól, térségtől függnek, a nőstény egyedeknél pedig általában költségesebb az eljárás.

– Aki magához vesz egy négylábú társat, jobb esetben úgy teszi, hogy előtte átgondolja, képes-e vállalni a vele kapcsolatos állandó és váratlanul felmerülő költségeket – ezt már Kröpfl Erzsébet mondta, az egyik szolnoki kutyaiskola vezetője.

– Az egészségügyi szempontok mellett a nem kívánt alom elkerülése a legerősebb indok. Emellett a viselkedésbeli pozitív változások sem elhanyagolhatóak – folytatta.

Erzsébet arra szintén kitért, hogy tapasztalatai szerint sok a tévhit az ivartalanítással kapcsolatban.

– Ilyen például, hogy a szukáknak életük során legalább egyszer fialniuk kell. Vagy, a kanokat nem akarják megfosztani a „férfiasságuktól”. Esetleg az „együttlét örömét” sajnálják elvenni az állatoktól. A kutyák ösztönösen működnek, számukra nem ugyanaz jelent élvezetet, mint az ember számára. Ezért is hibás felvetések ezek – magyarázta a kutyatréner.

A szintén szolnoki Csinády Emese egy hímnemű törpe pincser gazdája. Az eb egyéves kora körül esett át a műtéten. Gazdája ugyan nagyon aggódott érte, ám nem bánta meg.

– Sajnos nem viselte el a gyerekeket, az orvos javaslatára döntöttünk a műtét mellett. Nehéz volt nézni az altatást, rettentően vártam, hogy utána felébredjen, szerencsére minden jól ment. Ötéves múlt, teljesen rendben van és egészséges. Nyugodtabb lett, a kicsikkel is jól kijön már – részletezte.

Zsemle számára idén ősszel tervezik a műtétet gazdái. A szolnoki Pócsi Zsuzsanna és családja nem szeretné kitenni kedvencüket a korral járó egészségügyi kockázatoknak.

– Még fiatal, így időben elvégeztetnénk az ivartalanítást. Fedeztetni természetesen nem szeretnénk, hosszú távon is sok tekintetben az ő javát szolgálja a beavatkozás – mondta.

Már az állam is támogatja a műtétet

Az Agrárminisztérium pályázat útján támogatja az ivartalanítást. Elsősorban állatotthonok számára. A szajoli Csillagszem Alapítvány azonban a lakosságnak is lehetőséget biztosít.

– Az önkormányzatokkal egyeztetve választjuk ki a jelentkezők közül azokat, akik valóban nem engedhetnék meg maguknak a műtét költségeit, ám van kedvencük. Tiszaföldváron eddig tizenöt, Tiszapüspökiben huszonhat, Szajolban tizennégy ilyen család kutyái várják a beavatkozást – részletezte Abonyi Mónika, az alapítvány elnöke.