Elismerték a kőteleki óvónő áldozatos szakmai munkáját

„Elköteleződött a gyermekek és a község iránt. Következetes, kitartó nevelő-oktató munkájával kivívta a szülők elismerését, megbecsülését, kollégái számára példát jelent szaktudásban, erkölcsi tartásban, hitben” – néhány mondat a kőteleki Szent Kinga Óvoda vezetőségének leveléből, melyben kitüntetésre ajánlják az intézmény óvónőjét, Lovász Tibornét. Az ajánlás helytálló, mindezt a harminchét évnyi áldozatos munkája támasztja alá, és az Egri Főegyházmegye arany fokozatú kitüntetése igazolja: Manyika óvónő Szent Gellért-díjat vehetett át.

– Hálás vagyok az elismerésért, ez megerősített a hitemben, s elhivatottságomban – mondta el a díj átvétele után Lovász Tiborné. – Azt vallom, hogy egy gyermekhez közel lehet és kell kerülni. Fogni kell a kezüket, simogatni az arcukat, pozitív visszajelzésekkel erősíteni az önbizalmukat. Legfontosabb, hogy szeressük, feltétel nélkül fogadjuk el őket, higgyünk és bízzunk bennük és saját magunkban – foglalta össze röviden.

Lovász Tiborné 1983-ban szerezte meg az óvodapedagógusi diplomát Kecskeméten, friss diplomásként véletlenszerűen került Kőtelekre. Pályakezdőként egy lelkes, temperamentumos, gyerekcentrikus kolléganő mellé került, aki tapasztalatát, tudását szívesen megosztotta vele, átsegítette az első nehézségeken. Ahogy mesélte, voltak nehézségei, de a lelkes, összetartó óvodai nevelőtestület támogatása átsegítette a problémákon. 1996-tól 2003-ig óvodavezetői feladatokat látott el.

Az óvodai alapítvány létrehozójaként és elnökeként folyamatosan keresi a pályázati lehetőségeket, a megnyert pályázatok lebonyolításában aktívan részt vesz.

– Pályám során számos továbbképzésen vettem részt, melyek közül leginkább az elmaradott beszédfejlődéssel kapcsolatos témák érdekeltek, az ilyen jellegű ismereteimet ma is naponta kamatoztatom. 2005-ben elvégeztem a roma kisebbségi nevelés témájú továbbképzést. Tudatos volt a választásom, mivel az intézményünkbe járó gyerekek negyvenegy százaléka roma származású volt. A továbbképzés jó alapot nyújtott ahhoz, hogy jobban megértsem a roma családok gondolkodásmódját, mentalitását, kultúráját – sorol­ta a tapasztalatait.

Manyika a közel negyvenéves munkája után sem pihen. További célokról is szólt, eszerint továbbra is szeretné magát szakmailag fejleszteni szakfolyóiratok tanulmányozásával és online információszerzéssel.

– Nyitott vagyok az új és a gyakorlatban is megvalósítható nevelési programok, módszerek, kutatási eredmények befogadására és elsajátítására, a szakmai megújulásra. Mindebben munkatársaim is partnerek, éppen ezért azt gondolom, hogy ez a díj nem csak az enyém, hanem a nevelőtestület tagjaié, valamint a munkánkat segítőké is, hisz a feladatokat közösen, együtt végezzük – tette hozzá végül Lovász Tiborné, aki óvodán kívül is aktív tagja a kőteleki közösségnek, elkötelezett az egészséges életmód iránt, tagja a helyi Herba-körnek és a néphagyományokat őrző Rozmaring dalkörnek.