Itáliai uralkodó pénze látott napvilágot Törökszentmiklósnál

– Több nagy ásatáson is túl vannak a szolnoki régészek, most a leletek vizsgálatára helyezik a hangsúlyt a szakemberek. Mivel telik a nyári időszak?

– Tavaly kezdtük el az ásatásokat az M4-es út nyomvonalának újabb szakaszán, Törökszentmiklós, Örményes és Fegyvernek határában, majd ősszel nekikezdtünk a Kisújszállás környéki szakasznak. Az időjárás miatt azonban nem tudtuk befejezni a munkát, csak március végén folytathattuk azokat. Azóta a gyorsforgalmi út nem ásatási területein végzünk régészeti megfigyelést, szakfelügyeletet. Vagyis, a jelenleg kivitelezés alatt álló helyszíneken mentjük a kulturális örökséget. Az elmúlt fél évben a tavalyi ásatások leletanyagának restaurálása terén nagyot léptünk előre.

– Vannak-e újdonságok az elmúlt hónapokból?

– Itt az egyik leletet ezüst veretként azonosították, ám végül kiderült, hogy ezüstpénzről beszélhetünk, mely ráadásul I. Berengár itáliai királyhoz köthető. Eddig ilyen tárgy nem került elő a környékről, úgyhogy kíváncsian várjuk, hogy az országos kutatói hálózat szakértői további részleteket közöljenek a pénzről.

– Nemrégiben nagy érdeklődésre tartott számot a kunmadarasi lengyel pénzek sorsa. Mi lett az öt évvel ezelőtt felbukkant éremkinccsel?

– A kutatási projektjük folyamatosan zajlik. S mivel csaknem 7500 darabos az éremlelet, ezért egy ilyen mennyiségnél bármikor bármilyen újdonságra fény derülhet. Igyekszünk feltérképezni a vármegyében, hogy hol bukkantak fel lengyel érmék és milyen tulajdonságokkal rendelkeznek azok, valamint hogy a megtalálásuk helyszíne egykor lakott terület volt-e. Magam is éremtannal foglalkozom, ezért kiváltképp érdekel, milyen újdonságokat rejtenek a pénzek.

– Keveset hallani mostanság arról a 13. századi cipőről, amely korábban a szolnoki vár területéről került elő. Befejeződött már a restaurálása?

– Igen, és tudomásom szerint már meg is jelentek róla publikációk. Kevésbé ismert azonban, hogy tavaly egy másik cipőt is találtunk, méghozzá ott, ahol a már említett Berengár-érem is napvilágot látott. Ennek a leletnek a kutatása most zajlik, a tárgyritkaság feltehetően a honfoglalás korából maradt ránk.

– Gyakran szerepelt a hírekben az elmúlt hetekben a Kengyel melletti kunhalom.

– Frissen kinevezett osztályvezetőként milyen távlati célokban gondolkodik?

– Fontosnak érzem, hogy rávilágítsunk arra, hogy a kulturális örökség védelme közös ügy. Számítunk mindenkire, aki úgy gondolja, hogy a környezetének történelmével, és időben való szerepével szívesen foglalkozna. El kell juttatnunk az emberekhez azt az üzenetet, hogy a szolnoki régészet nem „elefántcsonttoronyban ülő szakértők gyülekezete”. Nagy jelentősége van annak, hogy bemutassuk, mennyi érdekességet rejt térségünk, a Jászkunság.