Többen is versenyszerűen űzik az ultit Szolnokon

Persze családi összejöveteleken is előkerülhet a kártya. Zsenge gyermekkorom emléke, hogy vonattal Pestre tartván, a felfordított aktatáskákon, bőröndön verték a blatott az emberek. Innen egy betli, onnan egy ulti bemondása hallatszott. Kérdeztem aputól, ezek mit jelentenek? Nem fogott hozzá magyarázni – jól tette –, csak annyit mondott: ulti a játék neve. Akik játsszák, azok meggyőződéssel vallják: az ulti az általános intelligencia része kell legyen.

Akadnak olyanok is, akik szinte sportként játsszák az ultit. A szolnoki ultisok idén is megrendezték a Téli Kupát, immár nyolcadik alkalommal.

– A versenysorozat négy fordulóból áll, fordulónként hatszor tizennyolc leosztással, a legjobb három eredmény számít bele az összetett versenybe – avatott be a részletekbe a szolnoki Háda Menyhért főszervező. – Asztalonként a győztes három, a második kettő, a harmadik egy pontot kap. Bárki nevezhetett, aki elfogadja a rabló ulti szabályait. A legjobbaknak fordulónként járt az oklevél, tárgyjutalom, kupa, a végső nyertes pedig elnyerte a Fábián József-emlékkupát.

Egy kis visszatekintés: a Szolnoki Ulti Egyesület néhány éve megszűnt, a szolnoki ultisok társasága beolvadt a Kecskeméti Ultiklubba. A Tisza-parti városban tizenöt-tizenhat ultis játszik versenyszerűen. Nagy részük nyugdíjas, kevés közöttük a fiatal. Foglalkozásukat tekintve akad a csapatban mesterember, de mérnök is.

Háda Menyhért – miközben a sorsolásokat intézte – elmondta, hogy tizennyolc éves korában kezdett el ultizni. Főiskolásként egymástól tanulták a játékot, a fortélyokat. És hogy sportnak tekinthető-e? Az ultinak létezik egy sportulti szakága. Ha a szövetség tovább tud lépni, akkor előbb-utóbb sportnak számít majd.

Na de vajon hányan ultizhatnak ma Magyarországon? A Téli Kupa főszervezője több tízezerre becsülte a számot. Tizenéve új lendületet kapott a játék, mivel megalakult a Magyar Ultiszövetség, melynek rengeteg tagszervezete van, rendszeresen bonyolítanak le versenyeket. A szolnoki kupára a régióból érkeztek, Szegedtől Békéscsabán át Ceglédbercelig.

Mint megtudtam, az ultisoknál is akad védekező játékos, akár az asztaliteniszben, míg mások agresszíven támadnak. És hogy ki a jó ultis? Háda Menyhért szerint az, aki megfontolt, tudja, hogy mikor érdemes belenyúlni a talonba, megpróbál olyan lapot letenni, amivel mások pozícióját nem javítja, hanem rontja. Még valami: itt sem árt a „pókerarc” felvétele. A társaság tagjai már eltértek az úgynevezett „kocsmai ultitól”, és a szövetség szabályai szerint játszanak. Ez azt jelenti, hogy negyvennyolcig van bemondás, kicsit bonyolultabb a hagyományosnál. A legnagyobb bemondás: piros húsz-száz ulti, terített durchmars.

Az ulti a legnépszerűbb magyar kártyajáték, gyakorlatilag csak magyarok játsszák, akik szeretik a játékot, abban reménykednek, hungarikummá minősítik majd.

A Téli Kupa győztesével, a ceglédberceli Szuda Sándorral is beszélgettünk. Gyermekkora óta ultizik. Szerényen úgy fogalmazott, több-kevesebb sikerrel műveli. Szerinte minimum öt-tíz évnek, és persze sok-sok partinak el kell telnie ahhoz, hogy valaki kezdjen konyítani hozzá, némi rutint szerezzen. Elárulta, többször vett már részt huszonnégy órás versenyen, mely igazán próbára teszi az ember szellemi és fizikai képességeit.

Szokták elemezgetni, hogy az ultinál mennyire játszik szerepet a szerencse, és mennyit nyom a latba a tudás. Szerinte harminc százalék múlik a tudáson, hatvan a szerencsén, tíz százalékot pedig az ellenfél rossz játéka jelenthet. Szívfájdalma, hogy családjában egyre kevesebben érdeklődnek a játék iránt. Ő még ultizott nagyapjával, édesapjával, míg a mai fiatalok inkább már az internetet részesítik előnyben.

A VIII. Téli Kupa végeredménye:

1. forduló győztese: Molnár „Dodo” József

2. forduló győztese: Opauszki György

3. forduló győztese: Szuda Sándor

4. forduló győztese: Fábián Béla

Összetett eredmények: (Három legjobb ered. alapján)

1. hely: Szuda Sándor

2. hely: Fekete Tamás

3. hely: Opauszki György

Legjobb szolnoki versenyző: Háda Menyhért

Citromdíj: Fekete Róbert

Csapatverseny győztese: Dél-Alföld (Bereczki András, Opauszki György, Opauszki János)

Fábián József-emlékverseny: (Négy legjobb ered. alapján)

1. hely: Szuda Sándor

2. hely: Bartus István

3. hely: Opauszki György

A betlitől a durchmarsig: ezt kell tudni a legösszetettebb magyar kártyajátékról

Ejtsünk néhány szót nagy vonalakban – ugyanis miként egyik riportalanyunk is említette, minimum öt-tíz év gyakorlás, tanulás kell ahhoz, hogy valaki „labdába rúghasson” a kártyaasztalnál – a szabályokról! Ezt tartják a legbonyolultabb, legösszetettebb magyar kártyajátéknak, amit természetesen harminckét lapos magyar kártyával játszanak – piros, makk, tök, zöld, a hetestől az ászig.

Hárman vagy négyen játszhatják, utóbbi esetben az osztó csak szemlélője a partinak, minden körben kimarad valaki a játékból. Az óra járásával ellenkező irányba történik az osztás, melyet a balra ülő emelése előz meg. Háromszor tíz lapot kapnak a játékosok, a kezdő plusz kettőt, az úgynevezett talont. Ekkor kezdődik a játék, a licit.

A tizenkét lapot tartó játékosnak kettőt le kell tennie, és bemondani, milyen játékot óhajt játszani. A minimum a passz. Ha valaki belenyúl, felveszi a letett két kártyát, akkor már nagyobb vállalást kell tennie. Minden belenyúlásnál újabb licitkör kezdődik. Amikor megvan a legmagasabb bemondás, akkor a két lapot félreteszik, kezdődhet a játék. Ha valaki teljesíti a vállalását, nyer. Ha veszít, akkor a másik két játékos dörzsölheti a markát. Ha betlit mond valaki, akkor nem lehet ütése, ha ultit, akkor az adott szín hetesével kell vinnie az utolsó ütést. Több tucat bemondás létezik a passztól a piros húsz-száz ulti terített durchmarsig.

Régen tízfilléres alapon játszották az ultit. Ma már forintos alap sem működik, talán praktikus lehet a tízforintos alap.