11°
14°
12°

Ahány nép, annyiféle esküvő

Az esküvő a legtöbb szerelmespárnak mérföldkő az életében. Nem mindegy azonban, mely nemzethez tartoznak, hiszen a hagyományok, melyek hozzá kötődnek, eltérőek.

A Kunság esküvői szokásai lassan feledésbe merülnek. Érdemes hát felidézni, hogyan is történt ez régen. A lakodalmakban nagy szerepet töltöttek be a násznagyok, azon belül is a férfi részéről. Az 1870-es évektől sokan vállaltak násznagyi tisztséget. Az ő feladatuk egészen korán kezdődött, a leánykéréssel. 1870 előtt nem volt szokás a gyűrű ajándékozása.

Hagyományos népi viselet menyecskeruhaként

Új szokás, hogy sok vidéken a saját népviseletet varratják meg
menyecskeruhának. — A 19. századi hagyományos jász viselet általában
brokátból, taftból vagy selyemből készül. Földig, vagy bokáig érő, négy
félből szabott bő ruha — tudtuk meg Hortiné dr. Bathó Edittől, a Jász
Múzeum vezetőjétől. — Alsószoknyából annyit viselnek, hogy kiálljon, bő
legyen a szoknya. Felső szoknya elé kötényt, felül habos ujjú ingvállt,
mellényt viselnek, melyet csipkével díszítenek. Fekete pántos cipő és fehér harisnya tartozik még a viselethez.

A lakodalom kulcsembere a vőfély volt, akinek a feladatai közé tartozott: a tánchely-, ülőhely- és zenekar helyének az elkészítése; az esküvő előtti
eseményeken történő részvétel és ennek a lebonyolítása; az esküvő napján a rokonság összegyűjtése és magának a lakodalomnak a lebonyolítása. A táncrendet a vőfély nyitotta meg a vőfi tánccal, majd fölkérte a menyasszonyt, akit később átadott a vőlegénynek.
A lakodalmas étrend a következőkből állt: tyúkhúsleves (csigatésztával),
birkasült és különféle sütemények. A vőfély minden fogáshoz mondott valami tréfás kis versikét.

A templomi esküvő Észtországban hosszú ideig – helyenként a 19. század
második feléig vagy akár tovább is – másodrendű jelelentőségű volt. A
templomi esküvő és az esküvő általában nem egyidőben zajlott. A templomi esküvő kötelező volt, mert előírta a törvény, általában később, néha az első gyermek keresztelőjével együtt zajlott. A menyegzőt általában késő ősszel vagy télen, februárig tartották. A 17-18. században a falusi fiatalok esküvői szokásaival kapcsolatban sok szabályozást léptettek életbe: az esküvő hosszát 2-3 napban maximálták, meghatározták a vendégek számát, az ajándékok természetét és mennyiségét. A régi esküvők általában „kétvégűek” voltak: az ünnepség egy részét a menyasszony, egy részét a vőlegény házánál ülték meg.

Az esküvők jellegzetessége volt az énekek sokasága: az ősi regiverses énekek is az esküvőkkel kapcsolatosan maradtak fenn legtovább.
A buddhista szertartás szerint zajló esküvő napja a helyi templomban
kezdődik, ahol a mennyasszony és a vőlegény külön-külön kéri Buddha áldását a házasságra. Ezután a szentélybe, vagy ceremónia terembe mennek, ahol először találkoznak aznap. A buddhista hagyományok nem feltétlen követelik meg szerzetes jelenlétét, vagy hogy a szertartást szentélyben tartsák. Mindössze egy Buddha-szentély, nagyobb mennyiségű gyertya és virág szükséges az esküvőhöz. A szertartás úgy kezdődik, hogy a résztvevők verseket olvasnak a Vandanaából, a Tsiranából és a Pancasilából. Ezután a mennyasszony és a vőlegény meggyújtja a Buddha szentélyt körülvevő gyertyákat és füstölőket
és felajánlják neki a virágokat. A mennyasszony és a vőlegény a saját
fogadalmát teheti meg a Sigilovdda Suttat véve alapul. A fogadalom
megtétele után a fiatal pár gyűrűt cserél.

A hinduk életében a házasság a legfontosabb. Az esküvő napján a minden
ékességgel ellátott vőlegényt lovas, zenés, lámpásokkal díszített
felvonulással a menyasszony házába kísérik. Az esküvőnek a menyasszony otthonában kell történnie, de gyakran tartják egy teremben, nagy pandálban (sátor) vagy templomban. A ceremónia általában este kezdődik, s jóval éjfél utánig tart. A vőlegény és a menyasszony elegáns ruhákba öltözik, s a lányt gyakran nagyon drága ékszerekkel díszítik fel. Az ifjú pár törökülésben, egymás mellett ül a tűzáldozat előtt, miközben a bráhmana pap különböző kedvező mantrákat énekel. Ezután a menyasszony apja a lány kezét a vőlegény kezébe helyezi. Aztán megfogják egymás kezét, és a kezüket egy ruhával és egy zsinórral betekerik. Ezt követően a menyasszony és a vőlegény gyűrűt vált, s a ceremónia részeként rizst és más gabonát, valamint ghít (tisztított vajat) és egyéb dolgokat ajánlanak az áldozati tűzbe.

Legolvasottabb

1
Mezőtúrnál halálra gázolt egy gyalogost a vonat
2
Frontális baleset történt a 4-esen, ketten meghaltak
3
Vízilabda BL: a mezőny és a döntő létszámát is növelik
4
Halálos baleset: mezőgazdasági vontatónak ütközött a motoros
5
Halálos karambol történt Abonynál
befektetés a jövőbe
Régen látott mértékű fejlesztés zajlik az oktatásban
oktatás / 1 órája
Iskolák fenntartását vette át az egyház Tolnában
Bonyhádon és Madocsán egy-egy általános iskola fenntartását vette át szeptember elsejétől az evangélikus és a református egyház, az önkormányzatok is támogatták a fenntartóváltást.
Gyász
EMLÉKEZÉS ,,Az élet múlik, de akit szeretünk, arra életünk végéig könnyes szemmel emlékezünk." Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk drága feleségemre, édesanyámra, nagymamánkra és dédmamánkra KREPELKA GÉZÁNÉ halálának 10. évforulóján. Szerető családja
EMLÉKEZÉS Fájó szívvel emlékezünk DR. CSIFFÓ GYÖRGY agrármérnök-tanár 1932-1999 halálának 18. évfordulójára. Szerető családja
Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SOLTI ISTVÁNNÉ (született: Szita Klára) 85 éves korában örökre megpihent. Búcsúztatása 2017. szeptember 26-án 13.00 órakor lesz a szolnoki Kőrösi úti temető ravatalozójában. A gyászoló család
menekültkérdés / 1 órája
A kvóták nem oldják meg a menekültválságot
CSERKESZŐLŐ / 1 órája
Közmunkások is elutazhattak Szlovákiába: „Azt se tudtam, mi az a „külföld”.”
rendez-vous / 2 órája
Volkswagen, szeretem!
Ragyogás / 3 órája
70 éves a horrorregények királya
SZOLNOK / 12 órája
Lelkisegély-szolgálat: az eddigi leghosszabb hívás öngyilkossággal függött össze
nem fenékig tejfel / 13 órája
Szomorú ok miatt válna meg Michelin-csillagaitól a sztárséf