állatkínzások

2018.12.02. 11:23

Valaki halálra veri saját kutyáját, más a kukába dobja a „felesleges” cicákat

Agyonverte saját kutyáját sétáltatás közben egy huszonhat éves férfi Mezőtúron, még októberben. A rendőrség állatkínzás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást ellene. Ez az eset azonban sajnos nem egyedülálló sem az országban, sem megyénkben.

Czakó Nóra

Borbély Brigitta állatvédő a három évvel ezelőtt, Újszász külterületén talált anyakutyával.

Fotó: Mészáros János

Akár két évig terjedő börtönbüntetés is járhat azért, ha valaki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy vele szemben olyan bánásmódot alkalmaz, mely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve ha gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.

Ha pedig az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, három év börtön is várhat a tettesre – áll a Büntető Törvénykönyvben.

A rendőrségi statisztikák szerint megyénkben az idei első félévben tizenhárom állatkínzást regisztráltak, 2017-ben pedig harminchármat. Ez utóbbi adattal szűkebb hazánk a megyék rangsorában – tehát Budapestet nem számítva – a negyedik helyen állt tavaly. 2016-ban harminc, 2015-ben pedig harmincnégy esetet regisztráltak.

Borbély Brigitta, a szolnoki Kéz a Mancsért Civil Állatvédő Egyesület elnöke hírportálunknak elmondta, hogy az elmúlt egy-másfél évben kevesebb állatkínzást tapasztaltak, mint az azt megelőző időkben, inkább a rossz állattartás, az elhanyagoltság a gyakori.

– Sokszor azonban a gondatlanság odáig vezet, hogy az már kimeríti az állatkínzás fogalmát. Az elhanyagoltság pedig egyrészt abból fakad, hogy tudatlanok az emberek, tehát azt gondolják, hogy teljesen rendben van, ha a kutya vizes, olajos kenyeret eszik, és egyméteres láncon tartják – magyarázta Brigitta.

– Múlt vasárnap Öcsöd határában találtunk egy nagyobb testű kan kutyát, aminek karabinerrel volt átszúrva a nyaka, azért, hogy ne ugráljon. Napokig kóborolt így, a láncot maga után húzva, amely óriási fájdalmat okozhatott neki.

– Körülbelül két éve pedig Kőtelken találkoztunk olyan esettel, hogy bele volt nőve a lánc a kutya nyakába. Ki kellett vágni belőle, mert teljesen körbenőtte a bőre, a Praclinak elnevezett ebnek ezért elég összetett műtétre volt szüksége. Ebben az ügyben rendőrségi feljelentést is tettünk.

– Szintén az elhanyagoltság példája volt Pöttöm Panna esete. A jászladányi bejelentő, aki értesített minket, azt mondta, hogy az egyik árokcsőből négy-öt napja hallja sírni a kutyát. Szegény állatnak negyven százaléka hemzsegett a légylárvától. Szétrágták az izomzatát és az inakat is, ezért nem is tudja használni az egyik lábát.

– Legutóbb pedig szeptember elején tettünk rendőrségi feljelentést, amikor az egyik szolnoki üzletből jelezték, hogy a pakolópulton hagytak egy kiskutyát, egy bezárt táskában. Az utolsó pillanatban vette észre a biztonsági őr, mert levegőt sem kapott szegény állat.

– A nem kívánt szaporulatból született kiskutyát, Nalát szántszándékkal hagyták ott, mivel nem találtak neki új gazdát – idézett fel korábbi eseteket az egyesület elnöke.

Szűk három éve Jászalsószentgyörgy és Jánoshida között találtak rá az egyesület aktivistái arra a sokkos állapotban lévő német juhászra, amit olyan súlyosan bántalmaztak, hogy a homloka, a medencéje és a keresztcsontja is eltört. A fején lévő sérülést pedig az okozhatta, hogy egy ásóval vagy lapáttal fejbe verték.

A Jázminnak elkeresztelt kutya gyógyításáért akkor az egész ország állatbarátai összefogtak.

Szintén három évvel ezelőtt Újszász külterületén egy embertelenül kidobott anyakutyára bukkantak az aktivisták. Száját bekötötték, a lábait összekötötték egy bálamadzaggal, és hozzákötötték a nyakához, így fialt le az ártéren, és így szoptatta a kölykeit két napig.

Borbély Brigitta állatvédő a három évvel ezelőtt, Újszász külterületén talált anyakutyával.
Fotó: Mészáros János

– Nagyon fontos lenne, hogy az emberek ne menjenek el a hasonló esetek mellett szó nélkül azzal az indokkal, hogy majd mások tesznek valamit, mert ha ők nem jelzik a problémát, akkor igen kevés az esélye, hogy az az állatkínzás vagy elhanyagoltság napvilágra kerül.

– Ezenkívül tudni kell, hogy az alapítványok, egyesületek ugyanolyan civilek, mint bárki más, tehát nekik sincs joguk bemenni a portára és elvinni onnan egy kutyát – hangsúlyozta Brigitta.

Gólyát és tyúkot is rugdostak már a Jászkunságban

Két és fél éve hatalmas botrányt kavart az az eset, amikor egy súlyosan bántalmazott fehér gólya tetemére bukkant egy jászapáti férfi a helyi általános iskola udvarán. Az ügyben rendőrségi eljárás is indult. Végül két helyi, tizenéves fiú ellen emeltek vádat, akik a sérült, repülni képtelen állatot addig rugdosták, míg el nem pusztult.

Azt a nyugdíjas asszonyt, aki tavaly nyáron Jászberényben öt, alig néhány hetes macskakölyköt dobott egy utcai szelektív hulladéktárolóba egy nejlonzacskóba kötözve, öt rendbeli állatkínzás vétsége miatt csaknem háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélték.

Egy negyvenes éveiben járó nőt egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, mivel 2016 nyarán kidobott egy macskát az egyik jászberényi társasház harmadik emeleti erkélyéről.

Egy hatvanas éveiben járó férfire pedig hatvanezer forint pénzbüntetést róttak ki, miután 2015 tavaszán a szomszédja tyúkjába olyan erővel rúgott bele, hogy az állat elpusztult.

A borzalmas mezőtúri esetről ide kattintva olvashat bővebben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában