2023.02.13. 19:55
Különleges megbízatást kapott a tiszatenyői ostorkészítő mester
Szemet gyönyörködtető, igényes munkái és elért eredményei miatt egyre többen ismerik meg a tiszatenyői Pozsa Sándor munkásságát. Az ostorkészítő mester híre a közelmúltban a Szigligeti Színházig is eljutott, a teátrum ugyanis kellékkészítésre kérte fel.
Eddig tizenöt karikás, és számos egyéb kézműves remek alkotja Pozsa Sándor jövőbeni kiállítását. A tiszatenyői ostorfonó műhelyében mutatta meg az elkészült darabokat
Fotó: Mészáros János
– Az Egy lócsiszár virágvasárnapja című darabhoz készítek majd csengőtartó bőr nyakpántokat. Egyelőre várom, hogy maguk a csengők megérkezzenek, utána tudom majd elkezdeni a munkát – mesélte új megbízatásáról Pozsa Sándor. Az ostorkészítő mester mint mondta, meglepődött, de nagyon örült a felkérésnek. Ám, amíg a csengőkre vár, addig sem unatkozik. Műhelyében folyamatosan zajlik a munka, szemet gyönyörködtető tarsolyok, bicskatokok, vadásztáskák készülnek, és persze fonja a híres tenyői cifra ostorokat is.
– Elkészült már öt darab vendégnyakas ostor. A vendégnyak a karikás ostor nyél, és ostorfej közötti díszített, különálló része. A díszítettségen kívül az a praktikus feladata, hogy a rövid szíjból font ostornak megadja a szükséges hosszát– magyarázta.
– Jelenleg összesen tizenöt ostorom van. Tavasztól szeretném ezeket, illetve a tarsolyokat, bicskatokokat, és egyéb elkészült darabokat majd bemutatni, amikor elkezdődnek a nagyobb rendezvények, kézműves vásárok, találkozók – mondta jövőbeni terveiről.
Eddig elkészült alkotásai ugyanis olyan gyorsan elkeltek, hogy nem tudta munkásságát szemléltetni, bemutatni. Ráadásul adományozni is szokott a darabokból, így hiába dolgozott eddig is folyamatosan, egy kiállításravalót nem sikerült összegyűjtenie, egészen mostanáig.
Pozsa Sándor családja egyébként Mezőkövesdről származik. Kézügyességét nagyapjától örökölte, aki Horthy Miklós csikósaként dolgozott. Egyik nagybátyjától tanulta meg az ostorfonás alapjait, még 1983-ban, majd körülbelül tizenkét éve kezdett komolyabban foglalkozni a kézművességgel. Munkái azóta Európa szinte minden országába, emellett az Egyesült Államokba, Kanadába, Chilébe, Brazíliába, Japánba és Dél-Afrikába is eljutottak már.
A magasabb rangot jelentette a pásztoroknál a színes, cifra ostor
Az, hogy ismertté vált a „tenyői cifra”, Pozsa Sándor ostorkészítő mester családjának köszönhető. A történet egészen Mezőkövesdig, és a nagypapáig nyúlik vissza,
– Ilyen színes ostorokat a környéken csak nagyapám tudott készíteni. Innen ered a tenyői cifra ostor elnevezés. A régi időben színes bőr kizárólag régi, rossz cipőkből maradhatott meg, de azok is már szinte használhatatlan állapotban. Ezért készült meglehetősen kevés díszes ostor. Nagyapám azért tudott ilyeneket készíteni, mert Mezőkövesden élt egy unokatestvére, aki csizmadia volt, és a maradék színes bőröket neki adta. Ezzel a nagyapám sokat tudott keresni egykor, mert a pásztoroknál egy ilyen ostor a magasabb rangot jelképezte – nyilatkozta korábban az ostorfonó.
