Párizsban is indulni akar a tiszafüredi Kiss Erik

Kiss Erik évek óta a KL3 kategória hazai legjobbja, hiszen sorra nyeri a versenyeket a 200 méteres távon. Nemcsak a hazai mezőnyben elismert, két éve a tokiói paralimpián a döntőbe verekedte magát, ahol a nyolcadik helyen ért célba. Ugyancsak nyolcadik volt a koppenhágai vb-n a füredi versenyző, míg a tavalyi müncheni Eb-n a negyedik helyen zárt, csupán célfotóval maradt le a bronzéremről.

– Hogyan kezdődött a pályafutása? – kérdeztük Eriket.

– Kilenc esztendeje ismerkedtem meg a sporttággal. Azóta is Szabó László edző-testnevelő tanár irányításával dolgozom, a City-Gas vízitelepen, ahol a hajóparktól a jól felszerelt konditeremig, melyben a kajak és evezős ergométertől a futópadig minden a rendelkezésünkre áll. Csak dolgozni kell, és legtöbbször heti kilenc tréningen veszek részt, ha Füreden vagyok, akkor az élő vagy a Holt-Tiszán kajakozunk.

– Mit jelent pontosan a KajakL3 kategória?

– A parásoknál ez a legenyhébb besorolás, tulajdonképpen többünk járásán észre sem lehet venni, hogy mozgássérültek vagyunk. Nekem a bal lábam egy picivel rövidebb és kötöttebb a bokám, a jobb viszont tökéletes. Gyógycipővel azonban ki lehet egyenlíteni a különbséget. A hajóban pedig a lábtámasz alatt van egy darab parafa, ami pótolja a hiányzó magasságot. A hajóink szélesebbek, mint az épeknél, de ugyanolyanok, mint a többi para kategóriáknál, akik a kerekesszékből ülnek be a hajója. Teszem hozzá, hogy én a normál kajakban is tudok ülni, sőt indultam már az épek között is versenyeken is, de csak a középfutamokig jutottam. A tiszafüredi klubnál csak én vagyok egyedül parakajakos, tehát az épekkel együtt edzek sokszor.

– Azt tudjuk, hogy hazánkban most ön a legjobb, de milyen a nemzetközi mezőny?

– Mivel mi vagyunk a legenyhébb kategória, egyre népesebb, és ezzel együtt évről-évre erőseb a mezőny. A világbajnokságon sokszor 40 kajakos is indul, bizony nagyon fel kell készülnünk minden egyes megméretésre. Most is gőzerővel dolgozom, mert a tavasszal derékbántalmaim voltak, öt hetet kellett kihagynom, úgy hogy van lemaradásom. Ráadásul az augusztusi duisburgi vb egyben olimpiai kvótaszerző verseny is lesz, amihez minimum a döntőbe kell jutnom. Jövőre is indulni akarok az olimpián Párizsban.

– Mit csinál ha, nem nincs edzés, vagy verseny?

– Akkor a barátnőmmel bringázunk, túrázunk, igyekszünk egy kicsit kimozdulni a hétköznapok monotómiájából. Közben képzem is magam is, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen kajak edzői szakán tanulok, szerencsésen túl vagyok az első évfolyamon. Úgyhogy nem unatkozom, a sport mellett a tanulásban is igyekszem helytállni.