Rejtélyes részletek is kiderültek: egy évszázadnyi érdekesség tárul a szemünk elé Tiszakürtön

Tiszakürt jövőre 950 éves lesz, ezen alkalomból indította el Tálas László a közösségi oldal egy csoportját, ahol a település elmúlt évtizedeiről gyűjtenek fotókat.

– Sokat gondolkodtam rajta, hogyan lehetne az online helytörténetet beindítani. Volt már Kürtön próbálkozás. Most megtaláltam rá a lehetőséget, ahol a közelmúltunk emlékeit megjeleníthetjük – mondta a miértekről Tálas László.

Elsősorban az 1930 utáni felvételeket várnak.

– Ez az utolsó pillanat, amikor még emlékezhetünk a pillanatokra, észrevehető ugyanis, ahogy a generációk egymásra épülnek, sok információ elveszik. Nem tudjuk vagy csak halvány emlékek vannak arról például, hogy a féltve őrzött fotók kiket ábrázolnak. A közzététellel egymás segítségére is lehetünk – magyarázta.

A tapasztalatok szerint az 1930-as évekre sok családhoz került egy egyszerű fényképezőgép, nagyon élvezték a tiszakürtiek is, hogy megörökíthetik magukat az utókor számára.

– Úgy próbálok válogatni a hozzám került képekből, hogy kiemelem azokat, amiken ikonikus alakok, személyek vannak, vagy amely család jelenléte jelentős volt a faluban – szólt a rendezési elvről.

A tapasztalat szerint, egy-egy kép sokszor lavinát indít, arra sarkallva a csoport tagjait, hogy hasonlóakat vegyenek elő a fiókból és megosszák azokat egymással. A foglalkozásokat bemutató darabok mellett bőven akadnak csoportképek, vagy éppen a családfakutatást segítő darabok.

– Az óvodában vagy például az esküvőn készült felvételek fontosak az utókor számára. Az emberek kinézete sok mindent elárul a divatról, a viselkedésről, arról, hogy polgári vagy paraszti életük volt-e. Ezek mind érdekes részletek – fejtette ki.

A képek gyűjtésével a cél, hogy íródjon egy online helytörténet, melyet később akár kötetbe is foglalhatnak majd.

– Csak írásos emlékek vannak a történelmünkről, pedig a település története igen érdekes a milleniumtól kezdve. A középületek megújultak, a parasztpolgári lét izgalmas, a fényképek ehhez jó támpontokat adnak. A színesség 1945 körültől, a kommunista időszakban esett vissza – számolt be tapasztalatairól Tálas László.

Családi titkok is felszínre kerültek.

– Nagyapámnak 1914-ben a nagy orosz betörésnél ellőtték a lábát. Megsebesült, rokkant ember lévén a monarchiában gondoskodtak róla, hogy szakmát tanuljon, elkerült Vácra a cipőgyárba, művezető lett. Nagyanyám ezt a képeslapot küldte neki – emelt fel egyet az családi albumból.

A felvételekből és a kutatásokból az is kiderül, hogy Tiszakürt nagyon fejlett infrastruktúrával rendelkező, gazdag falu volt. A két világháború között énekkarok és színjátszókörök működtek. Az egyik csapatot a Szegedi Múzeum lépcsőjén egy fellépés után örökítették meg.

– mesélte a tudomására jutott információkat. Hozzátette, az asztalon heverő kupacra mutatva, ezek mind fénykép dokumentumok egy évszázadról.

– Már jól látható, hogy a közösségi oldal csoportja rendszerezésre nem alkalmas, a rendezett körülményeket egy tematikus falusi adatbázis tenné lehetővé, akkor válnának kereshetővé a képek – szólt a tervekről Tálas László.

Olasz hadifoglyok történetére is visszaemlékeztek

Az első világháború vége felé olasz hadifoglyok kerültek Tiszakürtre.

– A nagyapám hentes és mészáros volt, elvitték katonának, de az üzlet nem állhatott meg, a vállalkozást nagyanyám vitte tovább. Habár nem női munkáról van szó. Nagyanyám maga mellé fogadott 3 olasz hadifoglyot. A legendáriumban az van, hogy nagyon le voltak soványodva a tábor után, ahol hiányosan táplálkoztak. A hentes házánál jól belaktak, ketten meg is haltak, hiába menekültek meg a háborúból a maguk áldozatai lettek – mesélte a tudomására jutott történetet Tálas László.

– Az 1930-as években az olasz állam elrendelte, hogy minden hadifogoly kerüljön vissza a hazájába, a kettő kihantolásakor készült néhány, most közzétett felvétel. Rota János, az ide települt hentes az olasz nagykövetség alkalmazottja mellett áll, figyeli, hogyan kerülnek be a szállítókoporsóba a maradványok. A képen van egy katolikus pap és a háttérben a református énekkar, ami ugyancsak sok mindent elárul az akkori idők együttműködéséről – magyarázta a látottakat Tálas László.