2023.06.30. 06:55

Egykori szolnoki „otthonában” avatták fel Grófo Kozák László bronzszobrát Szolnokon

A Barna Gyöngyök alapítója nem csupán helyi, térségi vagy országos szinten lett népszerű, de az együttessel meghódították a határon túli régiókat is. Nagy Grófo nem csak tolmácsolta, hanem tovább is adta cigány néptánc- és népzenei tudását: az MMIK-ban klubot indított, tanfolyamokat, kurzusokat szervezett, tanította a gyerekeket a cigányzene szeretetére, elsajátítására

Mészáros Géza

Grófo Kozák László ötnegyedes, bronzból készült mellszobrát Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész alkotta meg

Fotó: Mészáros János

A romahagyományokhoz hűen nagyot szólt Grófo Kozák László – „Kis Grófo” három évvel ezelőtt elhunyt édesapjának – mellszobor-avató ünnepsége a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központban csütörtökön délidőben. Az esemény kettős hangulatát egy, az Istenben, családban és a szeretetben hívő ember tragikus eltávozása, illetve bronzba öntött emlékének felavatása, megünneplése szolgáltatta.

A szolnoki Kozák família egyik legígéretesebb, legsokoldalúbb és legrátermettebb férfi tagja már a hetvenes évek végétől, a nyolcvanas évek elejétől, rajkó korától kezdődően, különböző rendezvényeken táncolt, énekelt mások szórakoztatására.

A saját maguknak szóló örömzenélés akkor indult, amikor Kozák László fiatalon egyik alapítója volt a népes társulatú Barna Gyöngyök együttesnek, amelynek alapvetése a tradicionális romakultúra közvetítése, a hallgatós műfajú cigányzene népszerűsítése, megismertetése volt. Ekkortól „ragasztották” rá a megtisztelő Grófo előnevet.

A Barna Gyöngyök együttes otthona Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (MMIK) volt, napjaink Aba-Novák Agóra Kulturális Központja.

Grófo Kozák László és együttese nem csupán helyi, térségi vagy országos szinten lett népszerű, de előadásaival meghódították a határon túli régiókat is. Nagy Grófo nem csak tolmácsolta, hanem tovább is adta cigány néptánc- és népzenei tudását: az MMIK-ban klubot indított, tanfolyamokat, kurzusokat szervezett, tanította a gyerekeket a cigányzene szeretetére, elsajátítására.

Amikor Kozák László, sokak szerint Magyarország egyik legnagyobb hangú énekese 2020. december 3-án a koronavírus-betegség szövődményének következtében, mindössze 49 esztendősen elhunyt, a hazai romatársadalom azonnal összefogott, hogy emléket állítson neki. A zalalövői Áldott Kereszt Egyesület kezdeményezése nyitott fülekre talált Sztojka Attila romakapcsolatokért felelős kormánybiztosnál, országgyűlési képviselőknél, illetve a szolnoki városvezetésnél is.

Grófo Kozák Lászlónak a Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész által alkotott, ötnegyedes, bronzból készült mellszobrának avatására június 29-én került sor – az elhunyt romazenész e napon lett volna 52 esztendős.

A Gönczi Gábor médiaszemélyiség által moderált eseményen megjelent Kubatov Gábor politikus és Nótár Mary énekes is. Beszédet mondott Szalay Ferenc polgármester, dr. Kállay Mária országgyűlési képviselő – mindketten Nagy Grófoval történt személyes élményeikről emlékeztek meg –, Sztojka Attila kormánybiztos, Kövesi Csaba, az Áldott Kereszt Egyesület elnöke, valamint a családtagok közül Kozák Pál és Kozák Ferenc. Édesapjuk emlékét idézték fel Kis Grófo Kozák László és Kozák István Gyémi. Az emlék- és szoboravató beszédeket neves zenészek előadásai kötötték össze. Mindannyian a „nagygrófoi” hitvallásról szóltak: Isten, család, szeretet…

Nagy Grófo szobrának avatása Szolnokon

Fotók: Mészáros János

Felléptek: Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, Szolnok Díszpolgára, Lakatos Mónika Kossuth-díjas, világzenei WOMEX-életműdíjas énekes, Kis Grófo, Kozák István Milán, Kozák Palika, Kozák István Gyémi, valamint neves zenei együttesek tagjai.

A szobrot dr. Kállay Mária, Sztojka Attila, Szalay Ferenc, Kis Grófo, Kozák István Gyémi, illetve az alkotó, Pogány Gábor Benő leplezték le.

A rendezvény álló fogadással ért véget.